JÓLÉTI JUTTATÁSOK
Jelenleg 4,2 millió német él a hivatalosan a második szintű munkanélküli-segélyen, köznyelven a Hartz IV-en, amely a gyakorlatban egy szociális bérlakást és havi 416 eurót jelent. A pedáns német hivatalnokok azt is kiszámolták, hogy hány évente jár egy új tévékészülék, szobabútor vagy éppen új cipő. Az érintettet bármikor felkereshetik az ellenőrök, és volt már olyan eset is, amikor egy televíziós tehetségkutatón befutó segélyezett nyereményével csökkentették az éves összeget.
REFORMRA VÁRVA
A Hartz IV nemcsak a munkanélkülieknek jár, hanem azoknak a minimálbéren dolgozóknak is, akik kevesebbet keresnek, mint amennyi a segély összege. Ők a nettó jövedelmük és az ellátás közötti különbséget kapják meg kiegészítésként. Jelenleg másfél millió ilyen ember él Németországban.
A kritikusok szerint a kiegészítő segély valójában egy állami bértámogatás a munkaadóknak, amelyet a járulékfizetőktől szednek be. Ez főként a szolgáltató szektor proletariátusának (vendéglátás, szolgáltatás, takarítás) jelent támaszt, persze ennyivel is kisebb a cégek bérköltsége.
A kézenfekvő megoldás a minimálbér emelése lenne, ám az megdrágítaná a nemzetgazdaság számára szükséges szolgáltatások árát.
A német társadalomban ezért elindult egy vita arról, hogy miként változtassák meg a tizenöt éve minimálisra csökkentett szociális segélyek rendszerét. Több szakértő szerint a Hartz IV összegének a kiszámításánál már nem a társadalom alsó húsz, hanem csak az alsó tizenöt százalékának a fogyasztási szokásait veszik alapul, és kivettek több olyan árfelhajtó tételt is, mint például a cigaretta, az alkohol, az utazás vagy az étterem-látogatás. Ha ezeket is beleszámítanák, akkor havi 155 euróval több járna, ami éves szinten tízmilliárdos többletkiadást jelentene.
ÉLÉNKÍTENI A KERESLETET
A Szövetségi Alkotmánybíróság egy korábbi ítélete alapján ráadásul a Hartz IV összege határozza meg az adófizetők alapkedvezményét, a segély összegének az emelése így tizenötmilliárd eurós adókiesést eredményezne. A kritikusok úgy vélik, ez az évi huszonötmilliárd jót tenne a német belföldi keresletnek, és átsegítené a gazdaságot az export gyengélkedési periódusán.
A jövő májusi EP-választás előtt a politikusok is felfedezték a Hartz IV-ben rejlő politikai potenciált. A Zöldek társelnöke már nem kötné elvárt előzetes járulékfizetéshez a segélyt, és a nevét is megváltoztatná. Robert Habeck havi hatszáz eurós feltétel nélküli alapjövedelmet vezetne be, és csak a fölött indulna az adófizetés.
A SZOCDEMEK IS BESZÁLLTAK
A mélyrepülésben lévő szociáldemokraták javaslata szerint az állásukat frissen elvesztetteknek a mostani átlagos másfél év helyett addig fizetnék az első szintű munkanélküli-segélyt, ameddig azok átképzésen vannak, így talán kevesebben csúsznának le a Hartz IV szintjére. A politikai vita már elindult, a változásokra azonban még sokat kell várni.
Borítófotó: Segély helyett minimálbért követelők Berlinben. Átalakításra vár a német szociális ellátórendszer
