Isztambul forgataga vagy Antalya tengerpartja sok magyar számára ismerős. Akik az utóbbi években jártak Törökországban, duplán is jól érezhették magukat. Kedvező árak mellett kevéssé zsúfolt múzeumok, éttermek és strandok várták a vendégeket.
Ami jó az utasoknak, az rossz az idegenforgalomból élőknek. A 2015-ös rekordév után tavalyelőtt és tavaly is drámaian visszaesett a Kis-Ázsiába látogató turisták száma. A 2016-os harminc után 2017-ben további negyven százalékkal kevesebb volt a foglalás, a helyzet csak az év végére javult valamelyest. Az utasokat a terrortámadások és a puccs mellett a török kormány retorikája is elrettentette; nem tett jót, hogy a márciusi holland választás vagy az áprilisi török népszavazás előtt Ankara lenácizta a fő küldő országokat.
Mivel a török földre érkező turisták majdnem fele európai, az ország turisztikai minisztériuma másokkal akarta kitölteni az űrt. Előbb a külföldön élő törököket próbálták – kevés sikerrel – rávenni arra, hogy szülővárosuk helyett inkább Anatólia tengerpartján találkozzanak a rokonaikkal. Majd angol turisták megnyerésével próbálkoztak.
ARAB ÉTLAP
Nagyobb sikert hozott a Perzsa (Arab)-öböl menti országok középosztályát megszólító kampány, ám az új vendégek igényei és szokásai új kihívások elé állítják az európai ízlés kiszolgálására szakosodott török idegenforgalmat. Az öreg kontinensről érkezők ugyanis nappal műemlékeket látogatnak vagy strandolnak, majd este buliznak. Az öböl menti turistákat viszont nem igazán érdekli a történelem, ők olyat keresnek, ami náluk nincsen, így egy vízesés, sziklaorom vagy erdő akár napokig rabul tudja ejteni őket.
Az európaiak alkoholmámoros partijai helyett a muszlim turisták inkább teáznak vagy éttermekben esznek, így a bárok és diszkók is kénytelenek átgondolni üzleti stratégiájukat. A legtöbb helyen az angol és a német nyelvű étlap mellett ezért már van arab nyelvű is.
Sok új vendéget hoz a nagyvonalú török vízumpolitika és a számos közel-keleti légi járat, így az ország az EU-ban menedéket kérő migránsok kedvelt „nyaralási” helye is egyben, ahol a családegyesítésig találkozhatnak a rokonaikkal. Számos arab (fiatal férfi) turista Európa helyett jobban érzi magát az európai jegyeket viselő Isztambulban, ahol nem nézik ki őket a helyiek, és nem is tartják alapból terroristának őket.
A GDP 5 SZÁZALÉKA A TÉT
Amióta Putyin elnök feloldotta az orosz harci gép lelövése után a charterjáratokra kiadott tilalmat, több orosz turista érkezik. Tavaly volt olyan hónap, amikor kétszer annyi orosz nyaralt Törökországban, mint német.
A törökök az idei foglalásoknál mindent bevetnek, elvégre a turizmus adja a GDP-jük 5 százalékát. Lecserélték a turisztikai minisztert, és már tavaly minden chartergép útját hatezer dollárnyi kerozinpótlékkal támogatták.
A magyar látogatók, akik időben foglalnak és megtehetik, inkább Görög-, Olasz- vagy Spanyolországba indulnak. A későn foglalók, a bevállalósak vagy kisebb pénztárcájúak azonban továbbra is szívesen utaznak Törökországba.
Borítófotó: Helyi népviseletbe öltözött turisták Észak-Mezopotámiában. Drámaian visszaesett a török idegenforgalom (Murad Sezer, Reuters)
