A balliberálisok fellépnek Izraellel szemben, míg a jobboldal egyre inkább a zsidó állam pártján áll – így foglalhatók össze az elmúlt évek, illetve évtizedek tendenciái. Az alapvetően nemzetközi jelenség immár a hazai nyilvánosságban is lecsapódik. A Tett és Védelem Alapítvány (TEV) több elemzést készített a témában, s arra jutottak: a baloldali, magukat progresszívnek beállító lapoknál egyértelműen az Izrael-ellenes narratíva dominál, annyi megkötéssel, hogy a régebb óta a piacon lévő orgánumok nem annyira nyíltan követik a nyugati anticionizmus irányzatát, mint az Index.hu, a 444.hu vagy a Mérce. A vizsgált, „mérvadó progresszív portálok” között mindazonáltal egyetlen Izrael-párti sincs.
Ez annak a tükrében tanulságos megállapítás, hogy a hazai balliberális körök részéről évekkel ezelőtt még a polgári, valamint a radikális jobboldali véleményformálókkal szemben felhozott érv volt, hogy az izraeli politika támadása valójában az antiszemita reflexek burkolt felerősítését szolgálja. Hogy ez lenne az újkori antiszemitizmus. Mostanra megfordult a helyzet: a TEV kutatása alapján immár szinte csak a jobboldali orgánumok állnak ki Izrael védelmében. Ráadásul az európai zsidó közösségek mindennapi biztonságukban érzik magukat fenyegetve, leginkább a Közel-Keletről érkező migránsok miatt, szavazataikra mégis számít a bevándorláspárti baloldal.
Csak egy példa a folyamat érzékeltetésére: két éve az Európai Parlamentben szólalhatott fel Mahmúd Abbász palesztin vezető, aki a hajdan zsidóellenes pogromoknak megágyazó vérvádat felidézve kútmérgezéssel vádolta a zsidó államot, majd a szociáldemokrata házelnök, Martin Schulz inspirálónak nevezte a beszédet – a zsidó közösségek nem kis felháborodására.
SÉRTŐDÖTT KRITIKA
A kontextus ismeretében nem különösebben meglepő, hogy többen is megütköztek azon, amikor Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke lényegében kiosztotta a hazánkba érkező izraeli miniszterelnököt. Benjámín Netanjáhúnak a tavalyi eseményen diplomaták, politikusok és egyházi vezetők előtt azt vetette a szemére, hogy nem lép fel a Soros-ellenes kampánnyal, vagyis a magyar kormánnyal szemben.
Szalai Kálmán, a TEV titkára szerint történelmi látogatás volt a Netanjáhú-vizit, harminc év után először járt izraeli kormányfő Magyarországon, az együttműködés pedig továbbra is a kölcsönös értékeken és célokon alapul. „Ezen közös értékek és célok felelős megjelenítésére, valamint erősítésére érdemes kihasználni egy ilyen kiemelkedő alkalmat, és biztos, hogy nem a zsidó közösség egyes tagjai sértődöttségének protestálására” – fogalmazott.
Vagyis a Mazsihisz alighanem „eltaktikázta” magát, miközben az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, azaz az EMIH részéről közölték, legitimnek tartják Soros kritikáját, ahogy a TEV-nél sem látják ebben az „antiszemita motivációt”.
A Tett és Védelem Alapítvány megalakulását amúgy éppen az EMIH-et vezető Köves Slomó rabbi által 2012 tavaszán megindított társadalmi konzultáció alapozta meg. A civil szervezet azóta különböző kutatásokat végez, éves jelentéseket készít, továbbá jogi eljárásokat kezdeményez az antiszemitizmus elleni küzdelem jegyében, egyúttal üdvözli a kormányzati lépéseket, például a holokauszt tagadásának büntetőjogi szankcionálását, amelynek alaptörvényi támaszt is biztosított a Fidesz–KDNP.
A Mazsihisz azonban elégedetlen volt, így Heisler András már 2014-ben otthagyta a társelnöki pozíciót. A hivatalos indoklás szerint azért, mert „hiteltelennek tartotta a szervezetben való szerepvállalást, tekintettel arra, hogy a Mazsihisz nem tudott az alapító EMIH-hel egyenlő arányban részt vállalni az alapítvány munkájában és erőforrásainak előteremtésében”. Később azonban közölte, szerinte átláthatatlan a működés, ezért lépett.
POLITIKAI TEREP
Nyilvánvalóan az is zavarta, hogy a TEV nem csatlakozott a német megszállás áldozatainak emlékműve elleni 2014-es tiltakozáshoz. Bőhm András alapítványi kurátor később felrótta Heisleréknek a kormánnyal szembeni fellépés túlzott hevességét. Azt írta, „nem világos, hogy a Mazsihisz mint bejegyzett egyház a szerepéhez illő feladatot vállal-e magára azzal, hogy egy politikailag erősen motivált közéleti küzdelem élharcosává válik”.
Mindenesetre a TEV ez év márciusában megpróbálkozott a visszacsábítással, egy kifejezetten kínos incidenst követően. Erdélyi Miklós, a Mazsihiszhez tartozó hódmezővásárhelyi zsidó közösség vezetője ugyanis elment a Jobbik kampánygyűlésére, s felszólalt annak érdekében, hogy a körzetben élők Kiss Attila Vona-párti jelöltre szavazzanak. „Vona Gábor keresi tisztázatlan irányú politikájához azokat, akik legitimálják őt. Ehhez a legnagyobb nyereség, ha meg tudja magának szerezni a zsidóság bármely vezetőjét. Erdélyi Miklós személyében ez most sikerült is. A kérdés már csak az, hagyja-e a Mazsihisz, hogy Erdélyi Miklós képviselje a magyar zsidóságot” – vetette fel az alapítvány. A Mazsihisz annyit reagált, hogy a helyi közösségek autonómiája miatt nem tud lépni az ügyben. Ráadásul mindez nem sokkal azt követően történt, hogy Radnóti Zoltán, a rabbitestület vezetője a Mazsihisz Síp utcai székházában adott interjút a Jobbikhoz közeli Alfahír portálnak.
VALLÁSI BELVITÁK
Nem csoda, hogy az egyébként a kormánnyal számos kérdésben együttműködő, a zsinagógafelújításokra és a temetők rendbetételére szánt többmilliárdos állami támogatásokat elfogadó Mazsihiszen belül is komoly konfliktusok alakultak ki. Pontosabban újabbak, hiszen a nézeteltérések mindig is hozzátartoztak az ötvenes években kommunista nyomásra kialakított szervezetet öröklő egyházhoz. Frölich Róbert főrabbi azonban szokatlanul kemény kritikát megfogalmazva, a neológia jövőjét a Heisler nevével fémjelzett „nyitási irányvonaltól” féltve mondott le nemrég posztjáról, s lett élharcosa a Budapesti Zsidó Hitközség – egyelőre sikertelen –önállósodási kísérletének.
A Mazsihisz elnöke állítja, a közgyűlési határozattal megerősített stratégia a szekuláris, szervezetükhöz egyelőre nem vagy alig kötődő zsidók megszólításáról szól. A ritkán nyilatkozó Frölich a Független Hírügynökségnek azonban azt mondta, „amikor már arról van szó, hogy nőket hívnak fel a tórához, ez már az én tradicionális neológiámmal maximálisan szemben áll”.
Pedig a hitéleti megújulás kulcskérdés lenne a szövetség számára, hiszen a riválisként emlegetett EMIH egyre aktívabb, immár gimnáziumot is fenntartanak, s szimbolikus lépést jelez, hogy információink szerint hamarosan ismét tartanak majd szertartásokat a budai Várban lévő középkori, úgynevezett szír zsinagógában, amely ma még csak múzeumként működik.
Borítófotó: BenjÁmÍn NetanjÁhÚ tavaly a Dohány utcai zsinagógánál. A jobboldali izraeli kormányfőt a Mazsihisz elnöke is kritizálta, a „progresszív portálok” között pedig már egyetlen Izrael-párti sincs
