Szlovákiában a kassai székhelyű, tizenhárom tagú alkotmánybíróság tagjait tizenkét évre választják, mégpedig úgy, hogy a megüresedő helyekre kétszer annyi jelölt közül kell kiválasztani az új bírákat. A törvény értelmében a köztársasági elnök ugyanannyi embert javasolhat, mint a parlamenti képviselők. Februárban a tizenhárom bíró közül kilencnek lejár a megbízatása, ezért a parlamenti meghallgatások után tizennyolc jelölt marad versenyben, s az államfőnek közülük kell kineveznie az új tagokat.
A téma iránti érdeklődés azt követően nőtt meg hirtelen, hogy kiderült: Robert Fico volt kormányfő is jelölteti magát a tisztségre, sőt a hírek szerint ő szeretné vezetni az alkotmánybíróságot. Sokáig kérdéses volt, hogy mihez akar kezdeni bukott miniszterelnökként. A legnagyobb kormánypártnak, az Irány – Szociáldemokrácia (Smer – SD) nevű tömörülésnek továbbra is elnöke maradt, de úgy tűnik, hogy politikusi pályája már hanyatlóban van, és mielőtt végleg hajótörötté válna, még szeretne révbe érni legalább a taláros testületben. Ez kényelmes elfoglaltságnak ígérkezik, hiszen a szlovák alkotmánybíróság nem a gyors és egyértelmű döntéseiről híres. Képtelen volt például állást foglalni a Nyitrán, még 2006 nyarán magyarsága miatt megvert Malina Hedvig ügyében, de a magyar állampolgárságot felvett felvidékiek esetében sem tudta kimondani a logikusnak tűnő verdiktet, hogy szlovák állampolgárságuktól történt megfosztásuk ellentétes az alaptörvénnyel.
A jelöltek beterjesztésének végső határideje január 7-e volt. A listán negyvenen szerepelnek, ezek között több, az országban ismert szakember, közéleti szereplő, így Radoslav Procházka egykori kereszténydemokrata képviselő, aki sokáig a jövő ígéretének tűnt. 2014-ben a szlovákiai elnökválasztás első fordulójában a harmadik helyen végzett, és a második etapban híveit a későbbi elnök, Andrej Kiska támogatására biztatta Robert Ficóval szemben. Ezt követően megalapította a Háló (Siet) elnevezésű pártját, amely a 2016-os parlamenti választásokon 5,5 százalékot szerzett, ami elmaradt ugyan a várakozástól, de így is bekerült a törvényhozásba. Ugyanakkor meglepetést okozott azzal, hogy korábbi ígéretével ellentétben belépett a kormányba, aminek végzetes következményei lettek: alakulata darabjaira hullott, és a képviselői részben hozzácsapódtak a Most–Híd szlovák–magyar párt frakciójához, részben függetlenként ülnek a törvényhozásban. Maga Procházka visszaadta parlamenti mandátumát, s most abban bízik, hogy ő is alkotmánybíró lehet. A jelöltek között van az igazságügyi tárca két államtitkára is. Az országgyűlési meghallgatást január 23–25-én tartják, ezen a köztársasági elnök vagy a képviselője is jelen lesz. Miután tavaly a kormánykoalíciónak nem sikerült módosítania az alkotmánybíróság tagjainak megválasztását szabályozó törvényt – amely részben szűkítette volna az államfő játékterét a kinevezéseket illetően –, az eljárás a következőképpen zajlik: azon tizennyolc ember közül nevezi ki a kilencet az államfő, akire a parlament plenáris ülésen a jelen lévő képviselők többsége szavaz (de minimum 39 voks kell).
Ami a kormányzó Smer – SD elnökének, Robert Ficónak a jelentkezését illeti, egyesek a békés elvonulás lehetséges forgatókönyvének tekintik, mások – például az ellenzéki sajtó kommentátorai – pedig úgy látják, hogy az exminiszterelnök alkotmánybíróként az elkövetkező tizenkét évben is szeretné megtartani a mentelmi jogát, nehogy felelősségre vonják különböző törvénysértő ügyei miatt.
A parlamenti rostán a jogi végzettségű, a mai napig az igazságügyi minisztérium állományában lévő Robert Fico nyilván átjut, hiszen a fő kormánypárt elnökeként a koalíció támogatja. De kérdés, hogy Andrej Kiska államfő kinevezi-e őt. Valószínűleg nem, hiszen köztudott, hogy rossz a viszonyuk, ráadásul a köztársasági elnök már többször kijelentette: nem látja szerencsésnek, hogy aktív politikusok hirtelen átnyergeljenek az alkotmánybíróságra. Ezért egyes elemzők szerint könnyen lehet, hogy az országgyűlésben halogatni fogják az új alkotmánybíró-jelöltek megszavazását, mert márciusban államfőválasztás lesz Szlovákiában, Andrej Kiska mandátuma pedig június közepéig tart. Addig akár meg is bénulhat az alkotmánybíróság tevékenysége. Persze ez csak egyike a lehetséges forgatókönyveknek, s nem biztos, hogy bárki magára vállalná egy esetleges alkotmányos válság kirobbantását. Január végén ez ügyben már tisztább lesz a kép.
