Matuzsálemi korban, 101 éves korában hunyt el Bernard Lewis. Hosszú munkássága alapvetően befolyásolta az USA külpolitikáját, főleg a World Trade Center elleni terrortámadások után. George W. Bush amerikai elnök Irak megtámadásának elrendelése idején, 2003-ban állandóan magánál hordta Lewis cikkeit, személyesen is többször konzultált a történésszel.
A LEWIS-DOKTRÍNA
A szakértő egyik fő állítása az volt, hogy az iszlám civilizáció évszázadok óta hanyatlik, ez idézi elő a szélsőséges terrorizmust, annak világméretű finanszírozását. Ő fogalmazta meg az Oszáma bin Láden által képviselt muzulmán vallási fundamentalizmus és az elnyomó arab rezsimek közötti kapcsolatot. Úgy vélte, mindkettőre a demokrácia a megoldás. „Vagy elvisszük nekik a szabadságot, vagy megsemmisítenek bennünket – írta. Ezt el is nevezték Lewis-doktrínának. Később, az Egyesült Államok iraki beavatkozása után azonban már más véleményen volt, szívesebben látta volna, ha Amerika egy forradalommal dönti, dönteti meg az iraki rezsimet. Mi romlott el? (What went wrong?) című, 2002-ben megjelent könyvében részletesen elemzi, hogy mi vezetett a 2001. szeptember 11-én végrehajtott terrortámadásokhoz. A kötet még a nyomdában volt, amikor megtörtént az attak.
Régóta hirdette, hogy az arab társadalom beteg. Egy 1990-es cikkében említette először a „civilizációk összeütközését (clash of civilizations), elkerülhetetlennek látta a konfliktust az iszlám és a nyugati világ között. A nagyközönség számára ez a fogalom Samuel P. Huntington amerikai politikatudós A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása című, 1996-ban megjelent könyvéből ismert. Huntington Lewistól kölcsönözte ezt a kifejezést – természetesen hivatkozott is rá.
Utóbbi szakember értelmezésében az iszlám fundamentalizmus egyszerre visel háborút a szekularizáció és a Nyugat által megtestesített modernizmus ellen. A fundamentalisták „célt és formát adtak a muzulmán tömegek amúgy céltalan és formátlan haragjának. Ez abból táplálkozott, hogfutóbbiy a szekularizáció és a modernitás kikezdte hagyományos értékeiket, méltóságukat, tágabb értelemben egész életüket.
A HALAK ÉS A TENGERBIOLÓGIA
Kétségtelen, hogy voltak leegyszerűsítő megjegyzései. Egyszer úgy nyilatkozott, hogy Jasszer Arafat palesztin vezért megkérni, adja fel a terrorizmust, olyan, mintha Tiger Woodsot, a 2000-es évek legendás bajnokát kérné meg valaki arra: ne golfozzon többé. A szaúdi fundamentalistákat pedig a Ku-Klux-Klanhoz hasonlította, amely annak idején a texasi olajbevételeket ellenőrizte.
Lewis nézeteit sokan kritizálták. Azzal vádolták, hogy az amerikai imperializmust erőlteti rá a világra, valamint támogatja az izraeli államot a palesztinok ellen. Rásütötték: nem tiszteli a modern arab kultúrát, annak tükrében ítéli meg az arabokat, hogy a nyugatiasodás, a modernitás útján mennyire haladtak előre. Lényegében az volt a vád, hogy nem érti, nem is értheti azt a világot, hisz nyugati értékeket képvisel. „Ha a nyugatiak nem legitimek arra, hogy az afrikai és a közel-keleti történelmet tanulmányozzák, akkor azt is mondhatjuk, hogy csak a halak tanulhatnak tengerbiológiát – hangzott a frappáns válasz.
