Akcióterv a gyermekvállalásért

Mátrix
2009 óta nem született annyi gyermek, mint tavaly, de a kormány újabb demográfiai csomagra készül. Alakulnak rövid és hosszú távú tervek, ám az igazán komoly lépésekre csak a jövő évi választás után lehet számítani.

Ha a Fidesz–KDNP megnyeri a 2018-as választást, „egyértelmű, súlyos, demog-ráfiára összpontosító gazdaság- és társadalompolitikát kell folytatnunk” – vetítette előre a minap Orbán Viktor a Modern városok program győri állomásán. Bár a rövid távú megoldások is fontosak, ezeken szintén folyamatosan dolgozik a kormány, ám a miniszterelnök szerint a több évtizedes távlatokat sem szabad elfelejteni.

Míg Brüsszel a bevándorlással számol, Orbánék a szinte az egész kontinensre, így hazánkra is jellemző katasztrofális népesedési helyzet javításával. Ebbe az irányba történtek is már lépések, ám áttörésről még korai lenne beszélni.

Biztató fordulat

Az eredmények már némileg látszanak is. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) lapunk által megismert összefoglalója szerint az elmúlt évek számai kifejezetten pozitívak: míg 2014-ben 91 510 élveszületés volt, 2015-ben 91 690, tavaly pedig már 93 100. Ez utóbbi adat 2009 óta nem volt ilyen magas, ami már érzékelhető fordulatot jelez – még akkor is, ha az idei esztendő a Központi Statisztikai Hivatal legújabb, minap közölt mérése szerint némi megtorpanást hozott. A termékenységi ráta, azaz a gyermekvállalási kedv mindenesetre az 1,23-os mélypontról mostanra úgy emelkedett 1,48-ra, hogy közben csökken a szülőképes nők száma.

Rétvári Bence államtitkár úgy fogalmazott: 2010-ben a magyar emberek családalapítási és gyermekvállalási kedve a mélyponton volt, a polgári kormány politikája azonban hozzájárult ahhoz, hogy hazánkban érdemes és lehetséges gyermekeket vállalni és felnevelni. Visszaállították például a szocialista kormányok által eltörölt hároméves gyest, bevezették, majd jelentősen bővítették is a családi adó- és járulékkedvezményt, jött aztán a támogatási rendszert igen rugalmassá tevő, leginkább a sikeres francia receptre „hajazó” gyed extra, mely a gyermekvállalás melletti munkavállalást segíti, s egyre többen élnek vele. Tavaly új, széles körű otthonteremtési program is indult, a gyermekjóléti intézkedések pedig minden eddiginél jobban támogatják a gyermekétkeztetést és a tankönyvellátást – részletezte Rétvári.

Az Emmi összegzése szerint a 2014-ben bevezetett úgynevezett gyermekgondozási díjat igénybe vevők száma tavaly minden bizonnyal megkétszereződött. További adalék, hogy 2015-ben közel 60 ezer kisgyermekes szülő részesült a gyed extra valamely kedvezményében, ez mintegy negyedével haladja meg a 2014. évit. Ugyanabban az esztendőben 903 felsőoktatási hallgató élt az úgynevezett diplomás gyed lehetőségével, több mint kétszer annyian, mint egy évvel korábban. A Munkahelyvédelmi akcióterv keretében már 39 ezer fő után vettek igénybe járulékkedvezményt – 10,2 milliárd forint értékben – a gyesről vagy gyedről visszatérő szülők munkáltatói, az összeg tíz százalékkal több az előző évhez képest. Rétvári szerint a családtámogatási rendszer egyre bővülő lehetőséget teremt az édesapáknak a gyermeknevelésben való részvételre, választási szabadságot biztosítva az ellátások jelentős részének bármely szülő általi igénybevételében.

Készül a csomag

Ami a továbbiakat illeti, Balog Zoltán, az Emmi vezetője a Figyelőnek adott múlt heti interjújában arról beszélt: komoly akcióterv készül például arra vonatkozóan, hogy „egy Európában dolgozó fiatalnak mit kínáljon tartózkodási helyén a magyar állam”. Január 1-jétől ők is megkapják az egyszeri anyasági támogatást, ha gyermekük születik és anyakönyveztetik. A tárca intézkedéseinek része a szintén 2018. január 1-jétől életbe lépő ingyenes nyelvvizsga, s később a díjtalan KRESZ-vizsga is. Balog a családpolitikai intézkedésekről szólva lapunknak elmondta: szerinte még fontos lenne az úgynevezett Ratkó-unokákat, az 50-es évek abortusztilalma idején születettek gyermekeit még egy gyermek vállalására buzdítani. Az ő számukra is akcióterv készül. Ismét felmerült, hogy a lombikbébiprogram támogatására szintén több pénzt kellene fordítani.

Ahogy arra a miniszterelnök is utalt, a mindezekből összeálló, nagyszabású demográfiai csomag kiteljesítése a következő kormányra – a közvélemény-kutatások jelen állása szerint újra a Fidesz–KDNP-re – hárul majd. Az említett akcióterv azonban már ma is a kabinet előtt van, és – Balog szavai szerint – abban „forradalmi gondolatok”, kidolgozott javaslatok szerepelnek. A miniszter jelezte: a kormányfő ígéretet tett arra, hogy a jövő évi költségvetés elfogadása nem akadályozza majd a szükséges források biztosítását az esetleg elfogadandó programokra. Úgy tudjuk, a kabinet egyébként első körben már tárgyalta az elképzeléseket, ám itt még folyik a munka. Nem kizárt, hogy a lapzártánk utáni ülésen elfogadja a kormány az Emmi előterjesztését.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter amúgy egy márciusi kormányinfón egészen 2060-ig előretekintő demog-ráfiai programot helyezett kilátásba. A tervezett intézkedéscsomag egyes részeinek rövid távú pénzügyi hatásai is lehetnek. A cél többek között a gyermekvállalásra ösztönző rendszer további javítása, a halálozás csökkentésével összefüggő lépések, illetve az oktatás átalakítása, különös tekintettel a nyelvtanulási lehetőségekre. A kormány célja, hogy 2030-ra több évvel nőjön a mostanihoz képest a születéskor várható élettartam, 78-80 év körülire a nők és a férfiak körében egyaránt.

Azonnali lépések

Az elképzelések tehát egyelőre csak részlegesen ismertek, ám vélhetőleg hamarosan lehetnek további kedvező bejelentések a témában. A 2018-as büdzsé kapcsán egyébként már voltak is. Ami biztos, hogy jövő januártól havi 35 ezer forintra nő a kétgyermekes családok adókedvezménye, a következő évben pedig 40 ezerre, ezzel négy esztendő alatt megduplázódik az összeg. Az elsőházasok havi 5 ezer forintos kedvezményében változást jelent, hogy ez két évig mindenképpen jár, függetlenül attól, hogy közben megszületik-e a család első gyermeke. Az újdonságok közé tartozik az is, hogy a külföldön születő, magyar állampolgárságú gyermekek szülei, függetlenül attól, hol élnek, ugyanúgy megkapják az egyszeri, 64 ezer forintos anyasági támogatást, mintha Magyarországon laknának.

 

 

KELENGYEPOLITIKA

Bár hosszú távon semmiképp sem zárható ki, egyelőre nem szerepel a kormány napirendjén a pelenka és a bébiételek áfájának csökkentése, melyet korábban a KDNP javasolt – értesültünk. Novák Katalin családügyi államtitkár minap bejelentette, hogy kelengyecsomaggal támogatják a jövő évtől a hátrányos helyzetű régiókban élő családokat. A tervek szerint 2018-ban 1500 famíliának tudnak nagy értékű csomagot átadni, a Családbarát Ország program részeként.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink