Kína fegyveripara egyre erősebben szorongatja az oroszokat a harmadik világ, a Közel-Kelet, Ázsia és Afrika piacain. Peking a pakisztániakkal közösen gyártja a JF–17-es többcélú vadászgépet. Ma már a pakisztáni rész ebben meghaladja az 50 százalékot. Noha a távol-keleti óriás néphadseregének a fegyverzetében még egyetlen JF–17-es sincs rendszeresítve, több tucat ilyen gépet adtak el Mianmarnak (Burma) és Nigériának. Igaz, a kínai–pakisztáni harci repülő afféle olcsójános verzió, minőségben, paraméterekben egyaránt. Ezt még az iszlámábádi védelmi minisztérium összehasonlítása is kénytelen megállapítani (ez a legfontosabb mutatók tekintetében a világ vezető vadászgépeivel, az orosz Szu–30-assal, Szu–35-össel, az amerikai F–22-essel, F–16-ossal, a francia Rafale-lal veti össze a JF–17-est). Ám az is igaz, hogy a koprodukciós termék a csúcstechnológiával készült F–22-es árának a negyedébe kerül.
Az egyik legnagyobb muszlim ország (az iszlám közösség egyetlen atomhatalma), Pakisztán bevonása ügyes húzás volt Peking részéről. Ezzel az együttműködéssel ugyanis megnyílik Kína előtt a globális fegyvervásárlás egyik legnagyobb piaca, az arab világ. Ugyanakkor Iszlámábád bevonása kétélű gazdasági fegyver. Mind a mianmari, mind a nigériai fegyvereladásokat bírálták a muzulmán államok, mondván: ezen országok kormányai Burmában a zömmel iszlámhitű rohingya kisebbség, Nigériában pedig az északkeleten élő muszlimok (többek között a Boko Haram iszlamista terrorszervezet) ellen vetik majd be a JF–17-eseket.
Kína abból indul ki, hogy Afrika, Latin-Amerika, Ázsia „harmadik világbeli” országaiba évtizedekkel ezelőtt szállított szovjet-orosz haditechnika elavult. Peking ugyanazon elvek alapján dolgozik, mint (annak idején) a szovjetek. Egyszerű, könnyen szervizelhető, olcsó fegyverrendszereket, repülőgépeket kínál. És a távol-keleti óriás előnyére van, hogy mint 2013 óta a világ első számú kereskedő nemzete, hatalmas külföldi infrastruktúrát épített ki, amely a fegyverkivitelét is segíti.
Egészében véve ma még az ázsiai ország mint fegyverexportőr erősen le van maradva a két vezetőtől, az Egyesült Államoktól (a világkereskedelem harmada) és Oroszországtól (a világkereskedelem kevesebb mint negyede). Csökken a részesedése az orosz fegyverkivitelben. A stockholmi SIPRI békekutató intézet adatai szerint 2005-ben a kínai hadiipari import az orosz fegyverexportnak több mint a felét tette ki. Azóta tart a lejtmenet: 2012 és 2016 között Peking részesedése Moszkva külföldi harceszközeladásaiban mintegy tíz százalékra esett vissza. Emellett piacokat, vevőket szipkáz el az oroszoktól.
Ez összefügg a távol-keleti óriás hadiiparának óriási fejlődési ütemével is. Míg korábban a kínaiak fegyverfejlesztése jelentős mértékben a külföldi (szovjet-orosz) fegyverrendszerek lekoppintásából állt, addig manapság a Mennyei Birodalom saját, igen eredeti gondolatok alapján kifejlesztett hadieszközöket állít elő. Ebben szerepet játszott a kínai hadikiadások példátlan mértékű bővülése. Az ország ezen szektorának a büdzséje az oroszénak több mint a kétszerese, és belátható időn belül utoléri a ma még tetemes előnnyel vezető Egyesült Államokét.
Borítófotó: Kínai repülőgép-hordozó anyahajó. Példátlan mértékben emelkednek a fegyverkezési kiadások
