Miközben javul a német cégek beruházási hajlandóságát kifejező mutató, addig a szakképzett munkaerő hiánya egyre inkább visszafogja a magyar gazdaság bővülését – derül ki a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) friss jelentéséből. A kialakult helyzet miatt s a gazdasági szereplők ösztökélésére az érdekképviselet akciókba lép.
Évente egyszer bocsát ki konjunktúrajelentést a DUIHK, amelyben a legnagyobb külföldi hátterű érdekképviselet rendszeresen összesíti a tagvállalatoktól beérkezett vélekedéseket a magyar gazdaság állapotáról. A felmérést rendszerint nagy érdeklődés övezi, mi-után minden alkalommal megszondázza a kamara a cégeket arról is, hogy újra befektetnének-e hazánkban. Ebből a szempontból most jó a bizonyítvány, miután 81 százalékos ez a fajta tetszési index. Ugyanakkor egy tényező nagyon visszafogja a beruházási kedvet, ez pedig az, hogy elfogyott a szakképzett munkaerő Magyarországon – hangsúlyozta Dale A. Martin, a kamara elnöke, megjegyezvén: azt is pozitív dolog, hogy a gazdasági mutatók javultak az elmúlt években, s több korábban erősen kritizált területen tetten érhető a javulás. A szakember kiemelte: a közigazgatás, az adórendszer és a jogbiztonság tekintetében történtek előrelépések. Az érdekképviselet első számú vezetője ugyanakkor nem rejtette véka alá: elúszott az az előny, amelyet a magyar munkaerőpiac minőségi és mennyiségi adottságai biztosítottak a számunkra.
Miután a gazdasági szereplők döntő része elégedetlen a kialakult helyzettel, több konkrét lépést tesz majd a német–magyar gazdasági kamara. Hangsúlyosabban foglalkoznak majd a szakképzéssel, valamint pályázatot indítanak a megbízható munkáltatók felderítésére. Utóbbi azt jelenti, hogy több száz céget érintő kérdőíven mérik fel a dolgozók elégedettségét. Roadshow-t is indítanak, hogy népszerűsítsék a hiányszakmákat – a hölgyek körében. Ráadásul országjáró körútra indulnak, hogy területspecifikusan mérjék fel a hazai munkaerő állapotát.
Dirk Wölfer, a DUIHK osztályvezetője ismertette, hogy a cégek a meglévő munkaerő újraelosztásáért harcolnak, miközben a bérverseny a kkv-szektort, a legnagyobb foglalkoztatót érinti a leghátrányosabban. Jó hír azonban, hogy a vállalatok 45 százaléka tervezi új dolgozók felvételét, s csak 11 százalékuk gondolkodik létszámcsökkentésben.
Lepsényi István gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkár a fentiekre úgy reagált, hogy a kormány több intézkedést is hozott a helyzet javítása érdekében. Az NGM képviselője megemlítette az elektronikus közbeszerzési rendszer elindítását, valamint a közbeszerzési eljárások év elejével bevezetett szigorításait.
