Adót kapnak a nagyok

Mátrix
Az egyes EU-tagállamok hosszú idő óta igyekeznek megadóztatni a Google-t, az Amazont, a Facebookot és az Apple-t (GAFA). A franciák most azonban a tettek mezejére léptek, s 2020-tól az osztrák GAFA-sarc is életbe lép. Magyarország a reklámadót próbálja – egyelőre sikertelenül – behajtani a Google-on és a Facebookon.

Konfliktus

Már jó ideje napirenden van az amerikai IT-óriások megadóztatása, de „bevett európai szokás szerint” közösen nem igazán sikerül előrelépni az ügyben. Az államok így egyesével próbálkoznak. Az információs nagyok – a Google, a Facebook, az Apple vagy az Amazon – látszólag sok mindent ingyen adnak, de mégis: úthengerként nyomják le az egyes EU-s országok online hirdetési piacait. Csak egy adat: mára a netes reklámpénzek több mint felét a hazai vállalatok és magánemberek a Google és a Facebook rendszereiben költik el.

A közel 260 milliárdos tavalyi magyarországi reklámtorta 33,57 százalékát teszik ki az online költések, ez 87 milliárd forinton felüli összeget jelent. A világhálós mamutok nem teszik közzé országra lebontva a bevételeiket, ám több szakértői becslést egybevetve elmondható, hogy a fenti összegből akár 45-50 milliárdot is ezek a cégek szedhetnek be. Méghozzá úgy, hogy hazai áfát sem fizetnek utána. A rajtuk keresztül hirdetők külföldi vásárlásról kapnak számlát. Arról nem is szólva, hogy például a Facebooknak nincsenek itteni alkalmazottai, csak szerződött reklámügynökségi partnere.

A legutóbbi nagy „nekifutás” a témának bő egy éve történt: ekkor új jogszabályok bevezetését javasolta az Európai Bizottság, de azóta sem sikerült egységes álláspontot kialakítani, így nemzetállami szinten „mennek a próbálkozások” a téren, hogy a techóriások adott országokban szerzett bevételeit egyáltalán sikerüljön radaron tartani. Közös uniós álláspont híján mindenesetre Párizs egyoldalúan bevezette az érintett cégek nevének a kezdőbetűi alapján a médiában egyszerűen csak GAFA-adónak elnevezett törvényjavaslatot. A franciák most OECD-szinten próbálnak közös megállapodásra jutni. Nagy-Britannia, Spanyolország, Japán, Szingapúr és India is egy ilyen rendszerben gondolkodik.

Franciaországban a nemrég elfogadott háromszázalékos adót visszamenőleg, ez év január elsejétől kell megfizetni. Ebből az idén hozzávetőleg 400 millió euró (közel 130 milliárd forint), három esztendő múlva pedig mintegy 600 millió euró (több mint 190 milliárd forint) bevételre számítanak.


A Facebook, a Twitter és a Google jogi képviselője az amerikai szenátus egyik meghallgatásán. Lassan sarokba szorítják őket?

 

OSZTRÁK TÁMADÁS

A múlt héten derült ki, hogy ilyen digitális teher bevezetése van napirenden Ausztriában is. Sebastian Kurz kancellár úgy nyilatkozott, hogy az adó célja: véget vetni az internetes óriások tisztességtelen gyakorlatának. A GAFA vállalatai ugyanis mindeddig az alacsony adókulcsot alkalmazó EU-tagállamokon keresztül számláztak. Az osztrákok azonban nem szívbajosak, ők ötszázalékos sarcot vetnének ki. A pénzügyminiszter szerint csak így lehet hozzájutni azokhoz az összegekhez, amelyektől az európai országok többsége az érintett cégek elmúlt években követett gyakorlata miatt elesett. (Osztrák becslések szerint náluk mintegy huszonötmillió eurós bevételt zsebelnek be a nagyok.) De ez csak a jéghegy csúcsa, mert nyugati szomszédunk a GAFA-adó bevezetése mellett regisztrációs kötelezettséget írna elő az online foglalási platformok számára, köztük az Airbnb-re, továbbá megszüntetnék a weben értékesített, 22 eurónál olcsóbb áruk forgalmiadó-mentességét. A befolyó pénzt részben az osztrák média digitalizálására használnák.

 

HAZAI PRÓBÁLKOZÁSOK

Nálunk a Digitális Jólét Program (DJP) titkársága koordinálja a GAFA-adó terveit. Lapunkhoz korábban eljuttatott álláspontjuk szerint Magyarország kormányának és az Európai Uniónak is az a célja, hogy a nagy nemzetközi internetes cégek, a Google és a Facebook adóelkerülő gyakorlatát megszüntessék. Az Európai Bizottság még 2018. március 21-én mutatta be a javaslatait az információs technológiai nagyvállalatok megadóztatására. Átmeneti intézkedésként háromszázalékos sarcot vetnének ki az érintett társaságok éves európai forgalmára, de itt nem sikerült konszenzusra jutni.

A magyar digitálisreklám-piacról szólva a titkárság közölte: a keletkező bevételek több mint fele úgy hagyja el az országot, hogy a nagy nemzetközi internetes cégek nem fizetnek utánuk adót, míg a hazai vállalkozásoknak hátrányt jelentenek az általuk elért – egyre csökkenő – összegek után befizetett terhek. 

„Magyarország kormánya több dolgot tett az adóelkerülések megszüntetése érdekében. Hazánk 2016 tavaszán a visegrádi államokkal együtt nyújtott be a digitális vállalkozások forrásadóztatására és közös behajtási mechanizmus kidolgozására vonatkozó javaslatot az Európai Bizottságnak” – fejtették ki. 

Hozzátették továbbá, hogy a kormányzat módosította a magyarországi reklámadótörvényt, és a hazai adóhatóság jogosítványt kapott arra, hogy becsléssel megállapítsa a közhitelesnek tekinthető forgalmi adatok alapján, mennyi itteni reklámadót kellett volna fizetniük ezeknek a nagy nemzetközi internetes társaságoknak. A szerv ezek után fel is szólítja az érintett vállalatokat az elmaradás befizetésére.

Ezen túlmenően szigorú bírsággal kell szembenéznie annak a közzétevőnek, aki adóköteles tevékenysége ellenére nem jelentkezik be az adóhatósághoz, vagy nem teljesíti a reklámteherrel összefüggő nyilatkozattételi kötelezettségét. Ettől függetlenül beszédes, hogy például a Google és a Facebook írországi leánycégei még ez év január elején is szerepeltek azon a listán, amely az Adótartozással rendelkező adózók (nem magánszemélyek) címen tölthető le a NAV honlapjáról.