Adósságcsapdában Ukrajna

Mátrix
Adósságkezelésre kénytelen fordítani a 2019-es költségvetés harmadát északkeleti szomszédunk. A tervek szerint az idén három részletben összesen 418 milliárd hrivnyát, mai árfolyamon nagyjából 14,2 milliárd dollárt fizet vissza a hitelezőknek Kijev. A pénzügyi kormányzat szerint Ukrajna államilag garantált adósságállománya megközelíti a 75 milliárd  dollárt, de ígéri, jövőre GDP-arányosan 11 százalékkal csökkenti.

Az első törlesztőrészlet kifizetése februárban esedékes, így a hatalom a közelgő elnökválasztás előtt nem osztogathatja majd szavazatszerzési céllal a szociális juttatásokat, ami tovább ronthatja Petro Porosenko államfő amúgy sem fényes újraválasztási esélyeit. 

A kormány mindeközben tovább pörgeti a sikerpropagandát. A pénzügyminisztérium szerint sikerül teljesíteni az idei költségvetést, így az országnak nem kell államcsődöt jelentenie. Ukrajna a 2013–14-es Majdan-forradalom óta többször is a fizetésképtelenség határára sodródott, de mindeddig az IMF, a Világbank és/vagy az Európai Unió az utolsó pillanatban bedobta a mentőövet, újabb esélyt adva ezzel a kormánykoalíciónak.

Volodimir Hrojszman miniszterelnök több ízben is kijelentette: a tartozás oroszlánrésze a korábbi kormányok idején, a 2005–13-as időszakban halmozódott fel, amikor is ötvenmilliárd dollárnyi hitelt vett fel az ország. Így Viktor Janukovics, a 2014 februárjában az államvezetés több tagjával együtt Oroszországba szökött exelnök országlásának utolsó napjaiban az adósságállomány már meghaladta a hatvanmilliárd dollárt.

Azonban a kijevi véres utcai események révén hatalomra jutott új elit – amelynek a tagjai közül több politikus, így gazdasági miniszterként maga Porosenko is részt vett Janukovics idején az ország irányításában – képtelen volt a gazdaságot növekedési pályára állítani, az eladósodás mértékét pedig csökkenteni. Ehelyett újabb kölcsönöket vettek fel, amelyekkel betömték a költségvetésben időről időre keletkező lyukakat. Jelenleg az IMF-nek közel hat-, a Világbanknak pedig ötmilliárd dollárral tartozik Kijev, míg az Európai Unió felé 3,3 milliárdos a tartozása. 

Az idén eljött a hitelek törlesztésének a határideje, amely a hatalom (és nem utolsósorban az egyszerű választópolgár) számára szerencsétlen módon egybeesik az elnök-, illetve a parlamenti választással. Így nemcsak a szociális juttatások ilyenkor szokásos növelése marad el, de folytatódik a tavalyi megszorító intézkedések sora is. Az IMF-fel kötött, tizennégy hónapra szóló hitelprogram révén ugyanis az idén még 2,6 milliárd dollárhoz juthat Ukrajna, de cserébe vállalta például a nyugdíjkorhatár emelését és a földgáz több lépcsőben történő drágítását. A hitel első részletét – 1,4 milliárd dollár – már folyósította is a Nemzetközi Valutaalap. Ezzel az ország valutatartalékai meghaladták a húszmilliárd dollárt, ami ötéves csúcsot jelent. A Világbank is jelezte, kész újabb 750 milliót hitelezni, de félő, hogy a könnyen jött pénz újabb adósságspirálba húzza Kijevet.

A kincstári optimizmus azonban töretlen. Az idén egy számjegyű inflációt jósolnak és a gazdaság teljesítményének gyors bővülését prognosztizálják a kormányhoz közel álló gazdaságpolitikai elemzők, mindezt töretlen befektetői kedvvel megspékelve. Okszana Markarova pénzügyminiszter ennél is tovább ment: szerinte Ukrajna a következő három évben maradéktalanul eleget tesz törlesztési kötelezettségeinek, mindeközben pedig a mostani hatvanról már jövőre 49 százalékra csökkenti a GDP-hez viszonyított adósságállományát.

A tervek mesébe illők, a valóság azonban kijózanító képet mutat. A külföldi befektetők egyáltalán nem tolonganak a határokon, ez a kelet-ukrajnai konfliktus megnyugtató rendezéséig valószínűleg nem is változik. Egyelőre az a trend érvényesül, hogy egyre több munkavállaló vándorol külföldre, számukat 4-7 millió főre becsülik. Egyébként az Ukrán Nemzeti Bank adatai szerint tavaly a vendégmunkások közel tízmilliárd dollárt utaltak haza. Összehasonlításképpen: 2017-ben 1,8, a múlt év első kilenc hónapjában pedig 1,7 milliárd dollár értékű közvetlen befektetés érkezett északkeleti szomszédunkba. Érdekesség, hogy 476 millió dollárral éppen az agresszorként aposztrofált Oroszország a legnagyobb befektető.

 

Borítófotó: Porosenko elnök a tavalyi függetlenség napi parádé előtt. A kelet-ukrajnai háború ellenére oroszország a legnagyobb külföldi befektető Ukrajnában