Kesztyűt dobott a nagy uniós gazdaságok arcába Donald Trump. Az amerikai szövetségi szintű társasági adó 35 százalékról 25-re csökken. Az állami, helyi adókkal és más terhekkel korrigált ráta 39-ről 23 százalékra mérséklődik. Önmagában első pillantásra ez nem is lenne olyan vészes, hiszen az EU hasonlóan számított mutatója 21 százalék – átlagosan. Az unióban azonban tagállamonként változik az adópolitika. Általánosságban elmondható, hogy minél kisebb egy ország, annál alacsonyabbak a vállalati adók. (Magyarországon például 9 százalék a teher.) A nagy európai államok tolerálják, hogy Írországban csupán 12,5 százalékos társasági nyereségadót kell fizetni. Az ír gazdaság viszonylag kicsi, nem viszi el a nagy üzleteket a franciák, a németek, az olaszok vagy a spanyolok elől, amelyeknél a 30 százalék fölötti adóztatás sem ritka. A nagyok között egyedüli kivétel a britek 17 százalékos rátája. A jelentősebb méretű tagállamok nagy piaca többnyire kompenzálja a magasabb adókat – nagyobb létszámú a lakosság, hatékonyabb az értékesítés, nagyobb az árbevétel.
A 21 százalékos amerikai vállalati nyereségadó azonban már olyan alacsony szintű, hogy nagyon erősen ösztönzi az európai cégeket az USA-ban történő befektetésre – az otthoni beruházás helyett – állapítja meg a német ZEW gazdaságkutató intézet tanulmánya. Árulkodó az elemzés címe: Németország vesztese az amerikai adóreformnak. A német cégek elkezdenek majd gondolkodni: miért az országunkban építsük meg az új üzemet, ahol 31 százalékos vállalati nyereségadó van, szigorúbbak a munkaerőpiaci feltételek és elöregedik a lakosság, amikor ott van az Egyesült Államok a 21 százalékos kulccsal, sokkal jobb demográfiai mutatókkal és a világ legnagyobb piacával? Ráadásul az új amerikai szabályok szerint az exportbevételek után adókedvezmények járnak – így az azokon elért nyereséget mindössze 13 százalékos adó terheli.
Európának adófronton az a legnagyobb problémája, hogy a vállalatok keveset fizetnek. Így a nagy tagállamok igyekeztek bezárni a kiskapukat. Brüsszel is inkább a trösztellenes szabályokkal meg a vélt vagy valós állami támogatásokkal hadakozik. Az EU azzal foglalkozott, hogy az adóalapot szélesítse és a profit eltüntetését megakadályozza. A cél a minél nagyobb állami bevétel volt, hogy lehessen finanszírozni a jóléti kiadásokat. A gazdasági növekedés háttérbe szorult.
A mostani amerikai megközelítés teljesen más. A beruházásokért, a munkahelyteremtésért, a gazdasági bővülésért adókedvezmény jár. Washington ezzel lépéskényszerbe hozta a nagy európai gazdaságokat. A tengerentúli cégeknél máris jelentkezik a hatás. A Wells Fargo és a Fifth Third Bancorp. pénzintézet közölte, hogy óránként 15 dollárra emelik a legalacsonyabb kereseteket. Az AT&T telekomóriás bejelentette: 200 ezer dolgozójának ezer dollár bónuszt fizet, valamint egymilliárddal növeli a tőkekiadásait. A szintén a telekommunikációs szektorban tevékenykedő Comcast 100 ezer alkalmazottjának fizet bónuszt, és több mint 50 milliárd dolláros infrastruktúra-fejlesztésbe fog.
Az adókulcson túl Washington más ösztönzőkkel is csábítja a tőkét. Így például nem adóztatják meg többé az amerikai vállalatok külföldön szerzett profitját – megszűnik a kettős adóztatás. A kieső bevételek pótlásaként viszont egyszeri terhet vetnek ki a külföldön parkoltatott nyereségre. A készpénzre 15,5, az illikvid eszközökre pedig 8 százalékot. A profitkiáramlás megelőzésére minimum 10 százalék adó terheli 2018-tól az immateriális javakból – ilyenek például a szabadalmak – származó jövedelmeket. Az amerikai multik kedvelt adóelkerülési stratégiája volt, hogy szabadalmak, licencek után járó jövedelmeken keresztül adóztak alacsonyabb terhű országokban. Az új adó a technológiai és a gyógyszeripari cégeket sújthatja leginkább – ha nem hagynak fel ezzel a gyakorlattal.
NYERTESEK
Multinacionális vállalatok: Tízmillió dollár nyereség felett 15–35 százalékos volt az adó. 2018-tól mindenki számára egységesen 21 százalék lesz a ráta. A külföldön szerzett jövedelmeket nem terheli adó, megszűnik a kettős adóztatás. A határokon kívül tartott profitot új, de alacsony adó terheli.
Szupergazdagok A személyi jövedelemadó legmagasabb kulcsa 39,6-ről 37 százalékra csökken. Az adósávot felemelték: egyénenként 500 ezer, páronként 600 ezer dollár felett érvényes a mérséklés. (Az amerikai háztartások körülbelül egy százaléka keres többet, mint évi 500 ezer dollár.) Az új törvény nagyjából a duplájára emeli az örökösödési adó alól mentességet élvező hagyatékot. Magánszemélyeknél ez 11 millió, pároknál 22 millió dollár. Ezek a kedvezmények 2025 után megszűnnek.
Kereskedelmi ingatlanok szektora: Az új adótörvények kedvezményeket tesznek lehetővé az úgynevezett „átmenő” cégek (pass-through entities) tulajdonosai számára. Ez a társasági forma kedvelt az amerikai ingatlanbefektetők körében. Például az elnök cége, a Trump Organization is használja. Az átmenő cég lényege az, hogy a társasági adót a vállalat tulajdonosai fizetik meg, nem maga a vállalkozás. Az új szabályozás szerint az ily módon jelentkező jövedelemre 20 százalékos adókedvezmény vonatkozik az évi 315 ezer dollárnál kevesebbet kereső háztartásokban. Ez a lehetőség szintén kifut 2025-ben.
Magániskolák: A felsőoktatási célú, magán- és egyházi iskolákra vonatkozó megtakarításokra 10 ezer dollárig adókedvezmény jár.
VESZTESEK
A magas adójú államokban élő nagy keresetű családok: A korábbi rendszerben szövetségi szinten adó-kedvezmény járt a helyi és az állami adók után. Az új törvény 10 ezer dollárban korlátozza ezek mértékét. Így a „drága” államokban, például New Yorkban, New Jersey-
ben vagy Marylandben élő magas keresetű családok rosszabbul járnak. Ezeken a területeken a lakhatási költségek is nagyobbak, így az ingatlantulajdonosokat rosszul érinti, hogy a jelzáloghitelek kamatai után járó adó-kedvezmények immár csak a 750 ezer dollár alatti hitelekre vonatkoznak a korábbi egymillió helyett. (Talán a véletlen műve, talán nem, de ezek az államok többnyire demokrata irányultságúak.)
A legtöbb adófizető, a közeljövőben: Az elemzések szerint az adózók 80 százaléka jól jár az új rendszerrel – rövid távon. A kedvezmények azonban 2025 után megszűnnek, 2027-re kifutnak. Ezt követően az adófizetők 53 százaléka nagyobb adófizetéssel kénytelen számolni.
Borítófotó: Karácsony a Fehér Házban. Trump megvalósította legfontosabb választási ígéretét
