Bár a forró ősz – érdeklődés hiányában – eddig elmaradt, a „civilek” által polgári engedetlenségként meghatározott magatartásforma ideológiai megalapozására, ha úgy tetszik, történelmi igazolására a Soros-féle szervezetek továbbra is fordítanak energiát. A lapunk által korábban részletesen bemutatott, berlini székhelyű Civil Liberties Union for Europe, röviden Liberties elnevezésű, a spekuláns által eurómilliókkal dotált szerveződés honlapján például cikksorozat jelent meg a témában. Ennek címe némi shakespeare-i utalással az, hogy To obey or not to obey, azaz Engedelmeskedni vagy nem engedelmeskedni.
KÉT ÚT LÉTEZIK
A bevezető rögtön „lelövi a poént”: a legtöbben – így a Liberties munkatársai is – úgy vélik, engedelmeskedni kell országunk törvényeinek, mégpedig nem pusztán praktikus célból – például a büntetést elkerülendő –, hanem erkölcsi alapon is. Vagyis bár a legtöbben úgy érzik, hogy a törvények betartása „többnyire” az egyetlen helyes út, bizonyos esetekben elfogadható a törvénysértés – veti fel a szerző. Szerinte ha valaki nem ért egyet (sic!) egy jogszabállyal, két út lehetséges: vagy megkéri a bíróságot, vizsgálja felül a törvényszerűséget, vagy „meggyőzzük róla a nyilvánosságot és a politikusokat, hogy módosítani kellene az adott jogszabályt”. Ez utóbbi változat részleteit, azaz a lehetséges eszközöket nem bontja ki, ám a cikksorozat folytatódik, vélhetőleg erre később kerül sor.
ANARCHIZMUS
Kétségtelen, hogy hazánkban a netadó vagy a különböző oktatási változások miat-ti tiltakozási hullám konkrét törvényi változásokhoz vezetett, ahogy az olimpiaellenes aláírásgyűjtés is. Ám a nagy kérdés mégiscsak az: ha kifejezetten kevesen nem értenek egyet valamely jogszabállyal, és mégis nyomást akarnak gyakorolni az államra, illetve a parlamentre, hogy változtasson, mit tesznek? Erre, mint jeleztük, a Liberties oldalán futó értekezésben egyelőre nem térnek ki, ám előrevetítették: a záró részben a filozófiai anarchizmus különféle válfajaival foglalkoznak majd. Bár a TASZ egykori elnöke, Dénes Balázs által igazgatott nemzetközi Soros-szervezet részéről konkrét törvénysértésre éppen nem buzdítanak, felvetik: ugyan miért volna erkölcsi kötelességünk a törvények tisztelete? Miért is kellene betartanunk olyan törvényeket, amelyeket mások a mi beleegyezésünk nélkül hoztak? Az efféle tiltakozó akciókra bőven mutatott be példákat Gulyás Márton baloldali politikai aktivista. A teljesség igénye nélkül: a kulturális viszonyok elleni tiltakozás jegyében színházi előadást zavart meg, a velencei biennálén az épülő magyar pavilon köré szögesdrótot húzott fel, biztonsági emberekkel hadakozott a Városligetben, az emlékezetpolitika kapcsán a holokausztról rendezett konferencián üvöltözött, legutóbb pedig festékpatronnal dobta meg a legfőbb közjogi méltóság rezidenciáját, a Sándor-palotát.
BOKROS KÜLFÖLDÖN
Az eső miatt elmaradt október 23-i tüntetés után a következő dobás a Változást és Igazságot 2018-ban! elnevezésű „választási nagygyűlés” lenne, ahová Gulyás korábbi bejelentése szerint valamennyi ellenzéki párt képviselőjét várják. A Jobbik felé is nyitott mozgalmár által gründolt Közös Ország Mozgalom honlapján elérhető információk szerint az esemény előkészítettségének a fokát jelzi ugyanakkor, hogy az Erzsébet téri Gödör Klubhoz hirdették meg – noha az a Király utcában működik, a helyén pedig már régóta az Akvárium várja a koncertekre kíváncsi vendégeit.
Az állítása szerint jelenleg mikro-adományokból élő Gulyás szombati rendezvényével kapcsolatban azonban lapzártánkkor csupán mintegy százharmincan jelezték részvételi szándékukat, ami előrevetíti az újabb lemondás lehetőségét. Mivel fedett, nem túl méretes helyszínről van szó, így a rossz idő ezúttal nem lehet majd magyarázat az esetleges lemondásra; igaz, ennek tükrében a „nagygyűlés” kifejezés is erős túlzás a részükről. Egyelőre úgy néz ki, hogy ott lesz a balliberális ellenzék színe-virága, azonban a különcködő Momentum inkább saját demonstrációt szervez.