Szlovákiában, különösen a felvidéki magyarok körében alaposan felborzolta a kedélyeket a március végénelfogadott jelképtörvény, amely kitér arra is, hogy hatalmas pénzbüntetéssel sújtható más országok himnuszának a lejátszása vagy eléneklése hivatalos rendezvényeken.
Ahogy annak idején az állampolgárságról szóló jogszabály módosítása (2010-ben, az első Fico-kormány utolsó lépéseként), ez a mostani is elsősorban a szlovákiai magyarok ellen született. A parlamentben az egyik felszólaló nem is tagadta, hogy a dunaszerdahelyi DAC focicsapat mérkőzésein rendszeresen felcsendülő magyar himnusz irritálja a Szlovák Nemzeti Pártot (SNS). Ezért ő javasolta a betiltását. Mint korábban már beszámoltunk róla, az ominózus jogszabály-változtatást a felvidéki magyar szavazóbázissal is rendelkező Most–Híd szlovák–magyar vegyes párt hat magyar nemzetiségű képviselője szintén elfogadta, és csak a botrány kipattanása után kapott a fejéhez a formáció elnöke, Bugár Béla, hogy tenni kellene valamit. Felszólította Andrej Kiska államfőt, hogy ne írja alá a törvényt, hanem küldje vissza a parlamentnek, ahol újra megtárgyalnák a kifogásolt passzusokat.
A köztársasági elnök akkor meg is jegyezte: a képviselők alaposabban is megnézhetnék, hogy mit hagynak jóvá. Ennyivel azonban nem érte be. Hogy „kiélvezze” a helyzetet, s borsot is törhessen a vele szemben nem éppen barátságos koalíciós pártok orra alá, nem egyszerűen kisebb módosításokra küldte vissza a jogszabályt, hanem teljes egészében megvétózta, ami azt jelenti, hogy a képviselőknek az egész törvényjavaslatot újra kell tárgyalniuk, ami akár több hétbe vagy hónapba is telhet, miközben megkezdődik a jégkorong-világbajnokság, és a szlovák csapat kénytelen lesz abban a mezben fellépni, amely miatt az egész módosítási hercehurca még tavaly ősszel elkezdődött. Kiska szerint a javaslatban egyébként is több olyan kifejezés szerepel (pl. sportöltözék), amelynek a szlovákiai jogrendben nincs egyértelmű meghatározása.
Mindeközben a jogszabály-módosításnak különböző értelmezései is napvilágot láttak, s akadnak, akik az egészet viharnak tartják egy pohár vízben, sőt az egyik szlovák újságíró egyenesen a magyarokat vádolta
meg azzal, hogy tudatosan gerjesztik az indulatokat. Mivel az elnök lépése azt jelenti, hogy az egész törvényalkotási folyamatot újra kell kezdeni (csak a harmadik olvasatban lehet elfogadni), sokan a vétó „megtörését” tartanák járható útnak, azaz változatlan formában fogadnák el a jogszabályt (a magyar himnuszt is tiltó passzussal).
Ez viszont a hárompárti koalícióban okozna feszültséget, hiszen a Most–Híd a kritikus részek bennmaradása miatt kerülne még kellemetlenebb helyzetbe, így akár távozhatna is a kormányból, amire egyébként már régóta buzdítják. A SNS-nek pedig egyértelmű kudarc lenne, presztízsveszteséget okozna, ha az általa beterjesztett törvénymódosítás az elnöki vétó miatt megbukna. A fő kormányerőnek, a Smer – SD- nek sem jó ez a vita, hiszen a márciusi elnökválasztás végeredménye tovább forgácsolta nemcsak a szavazóbázisát, hanem a tekintélyét is. Ráadásul újabban a párton belül személyes nézeteltérések is felmerültek, amelyek Robert Fico pártelnök és Peter Pellegrini kormányfő kapcsolatát is kikezdték. Igaz,mindketten azt mondják, hogy minden rendben van.
Az egész ügy legnagyobb nyertesének azonban maga az államfő, Andrej Kiska tűnik, aki nemrég jelezte, hogy politikai pártot kíván alapítani, és akár még leendő miniszterelnökként is el tudná képzelni a jövőjét. A törvénymódosítás körüli káosz pedig jó reklám lehet a számára.
Borítófotó: hokiütős címerben a szlovák válogatott. Betiltásával a magyar himnuszt is megpróbálták indexre tenni
