Az Európát sújtó migrációs válság 2015-ben érte el a csúcspontját. Két évvel ezelőtt annyi menekültkérelmet nyújtottak be Európában, mint korábban soha. Az Európai Unió statisztikai hivatala által közzétett hivatalos adatok szerint mintegy 1,25 millió menedékkérelmet regisztráltak. Becslések szerint az elmúlt két évben mintegy másfél millió illegális bevándorló érkezhetett Európába. Ez a szám pedig azóta is csak növekedett és tovább nőhet a dublini rendelet módosításával, amely lehetővé teszi az állandó, felső korlát nélküli bevándorlást. A politikai és kulturális vitákon túl egy harmadik szempont, a migrációs válság gazdasági terhe is jelentős, elég csak a menekültügyi eljárások- vagy a határvédelmi kerítés megépítésének költségeire gondolni.
Szorzás, osztás, sokszorozás
Soros György a Foreign Policy portálján 2016. július 19-én megjelent írásában úgy fogalmazott, hogy „az EU-nak menedékkérőnként 15 000 eurót (16 800 amerikai dollárt) kell biztosítani az első két év mindegyikére azért, hogy fedezni lehessen a lakhatás, egészségügyi ellátás és az oktatás költségeit – és azért, hogy a menekültek elfogadását vonzóbbá lehessen tenni a tagországok számára. E pénzösszegeket elő lehet teremteni azzal, hogy hosszú lejáratú kötvényeket bocsátanak ki, felhasználva az EU ezidáig kihasználatlan AAA kategóriájú kölcsönzési képességét. Ennek a további előnye az lesz, hogy indokolt fiskális ösztönzést adnak az európai gazdaságnak.”
Az évi 15 ezer euró forintra átszámítva négy és fél millió forint, ami azt jelentené, hogy egy bevándorló két év alatt kapna annyi állami támogatást – lakhatásra, egészségügyi ellátásra és oktatásra – segély formájában, amennyit egy minimálbért kereső magyar ember 9 év alatt kereshet meg. Soros György terve alapján mintegy 30-40 milliárd euróra tehető az az összeg, amelyet az Uniónak a migránsok integrációjára kellene fordítania. Az amerikai tőzsdespekuláns szerint az sem baj, ha ez a forrás jelenleg nincs meg az unió költségvetésében, hiszen az Európai Unió hitelképes, a 30-40 milliárd
eurós kölcsönt pedig európai áfaemelésből, a benzinfogyasztás és a turizmus további adóztatásából, valamint az uniós mezőgazdasági és kohéziós források megkurtításából könnyen elő lehet teremteni. Ezzel pedig értelemszerűen Magyarországnak és a többi uniós tagállamnak is több adóteher és kevesebb uniós forrás jutna.
Számháború
Orbán Viktor miniszterelnök augusztus végén levelet írt Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, amelyben arra kérte, hogy a Magyarország déli határán 270 milliárd forintból épített kerítés költségének felét vállalja át az Európai Unió, hiszen ezzel a magyar kormány nem csak Magyarországot, hanem a többi uniós tagállamot is megvédte az ellenőrizetlen bevándorlók tömegétől. Juncker azonban válaszlevelében segítség helyett inkább arra emlékeztetett, hogy a szolidaritás két irányú utca és Magyarországnak is ki kell vennie a részét a migránsok befogadásából.
Az Európai Bizottság szolidaritás értelmezését jól mutatja az is, hogy épp a Bizottság asztaláról került ki az állandó, felső korlát nélküli kvóta javaslata, amely egyebek mellett azt is kiköti, hogy amelyik tagállam nem hajlandó befogadni a migránsokat, attól bármikor megvonhatják az uniós forrásokat.
