Az unió intézményrendszerében a figyelem középpontjában leginkább az Európai Parlament (EP) tagjai vannak, akiket ötévente választanak meg az állampolgárok. Azonban nemcsak ők, hanem a tagországok kormányai által delegált tisztségviselők is képviselik Magyarországot az EU-s döntéshozatalban. Az unió az EP-n és a Miniszterek Tanácsán kívül három intézményt foglal magában: az Európai Bizottságot, az Európai Bíróságot és az Európai Számvevőszéket. Mindegyiknek egy magyar tagja van, amelyet a kormányunk delegál.
EURÓPAI BIZOTTSÁG
A testület 28 tagját a tagállamok delegálják, ezután jelölik a politikusokat a biztosi címekre. Magyarország 2004-es EU-csatlakozásakor Balázs Péter nagykövetet jelölték, aki csupán ideiglenesen, néhány hónapig látta el a regionális biztosi feladatokat, a francia Michel Barnier-val közösen. Balázs után Kovács Lászlót delegálta a Medgyessy-kormány, a volt külügyminiszter azonban rögtön botránnyal indította tisztségviselői karrier-jét: először energiaügyi biztosnak akarták kinevezni, azonban az európai polgári pártok tiltakozni kezdtek ez ellen, ezért 2004-től öt éven keresztül adó- és vámügyi biztosa volt az Európai Bizottságnak. Munkáját a brit The Economist című hetilap úgy értékelte, hogy Kovács László azzal nem hagyott nyomot az EU történetében.
Emlékezetes volt azonban Andor László öt esztendeje a testület foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosaként. A magyar közvélemény figyelmének a középpontjába került például 2012 februárjában is, amikor a bizottság azt javasolta, hogy függesszék fel a Magyarországnak szánt 142 milliárd forint kohéziós támogatás kifizetését, mert a tagállam nem teljesítette a deficitcsökkentési kötelezettségeit. Andor más irányú elfoglaltságai miatt nem vett részt a szavazáson, azonban az indítványt támogató véleményét már az ülés előtt elküldte a testületnek.
Őt Navracsics Tibor követte székében, aki 2014-től az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa. Fő feladatkörei közé tartoznak az oktatási rendszerek beruházásai, és hogy összekösse a tanítást a munka világával, valamint a kultúra területén segítse a fiatal művészek munkáját. Egy az európai uniós döntéshozatalra rálátó forrásunk szerint Navracsics szakmai munkája kapcsán látni érdemes, hogy nem a legjelentősebb portfóliót kapta a bizottságban. A kultúra és az oktatás nem olyan „forró” téma, mint mondjuk az energetika vagy a gazdaság.
A biztos ugyanakkor sikeresen menedzselte ezt a „szürke” portfóliót, ciklusa alatt például több mint négymillió ember vesz majd részt az Erasmus programban. Az EU-s biztosok munkájának egyik alapszabálya, hogy amíg betöltik ezt a címet, nem képviselhetik saját országuk vagy kormányuk érdekeit, az egész európai közösség érdekeit kell szem előtt tartaniuk. Navracsics Tibor is nyilatkozataival gyakran az Európai Bizottság és így az unió narratíváját erősíti. Ahogy az utóbbi hónapokban több fórumon is kifejtette, hogy a magyar kormány állításával ellentétben nem létezik Soros-terv. Egy Fidesz-közeli forrásunk szerint sokszor nincs tekintettel a párt kommunikációjára, amivel a saját függetlenségét akarja hangsúlyozni.
Navracsics Tibor bizottsági mandátuma 2019-ben jár le, azonban információink szerint a Fideszen belül már felröppentek a pletykák, hogy Trócsányi László kerülhet a helyére. Forrásaink szerint vitán felül áll, hogy a jelenlegi igazságügyi miniszter kiválóan alkalmas lenne egy európai biztosi tisztségre, azonban egyik informátorunk úgy véli, még korai ilyen találgatásokba bocsátkozni. Más forrásunk úgy fogalmazott, hogy még sok minden történhet 2019-ig mind a magyar, mind az uniós politikában, ami befolyásolhatja a magyar biztos személyét.
EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
Az EU másik jelentős szervezete, amelynek a legfőbb feladata, hogy ellenőrizze az unió pénzügyeit és a közösség forrásai-nak tagállamok általi kezelését. Magyarország 2004-es csatlakozásától kezdve Halász Gejza Zsolt töltötte be ezt a pozíciót hat éven keresztül, majd a helyére Fazakas Szabolcs, a Horn-kormány ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi minisztere került, szintén hat esztendőre. Forrásaink szerint Fazakas munkáját erős negatív kritika nem érte, azonban különösen kiemelkedő teljesítményt sem tudnak a nevéhez fűzni. Ez év szeptemberében lépett hivatalába Pelczné Gáll Ildikó, akiről egyik forrásunk úgy nyilatkozott: egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt években az Európai Parlament meghatározó politikusa vált belőle, s „bizakodhatunk abban, hogy ő teljesen más lesz, hiszen egy vérbeli politikusról van szó, akinek eddigi pályafutása garanciát jelent arra, hogy nem fog megelégedni a középszerűséggel”. Pelczné Gáll Ildikó 2023-ig tölti be a tisztségét.
EURÓPAI BÍRÓSÁG
Az EU legfelsőbb igazságszolgáltatási szerve az Európai Unió Bírósága. Különleges, hogy Magyarország 2004-es csatlakozása óta Juhász Endre a magyar tagja. Mandátumát 2015-ben meghosszabbították, így csak 2021-ben jár le. Forrásunk szerint a testület az unió „szent tehene”, a bírákkal kapcsolatban nem igazán szokás kritikát megfogalmazni. Ez még akkor is igaz, ha jól láthatóan rengeteg politikailag motivált, szakmailag vitatható ítélet születik. Egy másik forrásunk úgy véli, Juhász Endre kora miatt
valószínű, hogy 2021 után visszavonul, azonban ez az időpont még olyan távoli, hogy csak pletykaszinten merültek fel nevek utódjaként.
