Sokan temették a párizsi klíma-megállapodást az új amerikai elnök megválasztásakor. Azóta kiderült, hogy Donald Trump ígéreteit nem mindig kell készpénznek venni, de azt a fenyegetését történetesen beváltotta, hogy amint lehet, kiszáll az éghajlatváltozás elleni küzdelemből. Bibliai fordulattal élve „Trump még beszélt”, mikor amerikai kormányzók, polgármesterek, cégvezetők egymás után jelentették be, hogy függetlenül az elnök döntésétől, ők továbbra is dolgoznak majd a párizsi célokért.
A „We are still in” mozgalom hamar megerősödött. Élére két igazi nagyágyú, Jerry Brown kaliforniai kormányzó és Michael Bloomberg, New York volt -polgármestere állt. Laza szövetségek sokasága alakult; ezek közül kiemelkedik Brown nemzetközi Under2 kezdemé-nyezése, valamint belföldi Climate Alliance mozgalma. A milliárdos Bloomberg ezalatt segélyszervezetén keresztül a US Conference of Mayors patinás szervezet mozgalmát támogatja, amelynek a keretében több mint ezer amerikai polgármester utasította el Trump döntését.
A városok azért is különösen fontosak ebben a történetben, mert a világ népességének több mint fele ezekben él, itt termelik meg a GDP 75 százalékát, és itt bocsátják ki a szén-dioxid 70 százalékát. A tengerentúli, nemzeti szint alatti, „szubnacionális” szerveződések hamar rájöttek, hogy közös ernyő alatt tudnak csak hatékonyan fellépni, ezért America’s pledge név alatt csokorba szedték vállalásaikat, ígéreteiket.
Obama eredetileg azt vállalta, hogy az USA 26-28 százalékkal csökkenti kibocsátását 2025-ig 2005-höz képest. Hogy az America’s pledge ennek mekkora hányadát fedezné, még mindig számolgatják, de egy friss becslés szerint az ígéretek összesen –13 százalékra elegendők. Az Under2 egyre szélesebb nemzetközi támogatásnak örvend, európai városok, sőt államok is csatlakoztak már hozzá. Budapest a kelet-közép-európai régióban elsőként szállt be az összefogásba, miután Tarlós főpolgármester javaslatát megszavazta a közgyűlés.
Ez a lépés eleve jelentős, de a mozgalom a közelmúltban ennél is fontosabb támogatást kapott Magyarországtól. Áder János köztársasági elnök július 20-án New Yorkban járt egy ENSZ-es katasztrófa-víz-klíma konferencián, ahol miután Bloomberggel találkozott, azt javasolta, hogy a világszervezet ezentúl a klímatárgyalásain biztosítson elismert helyet a párizsi megállapodás végrehajtását segítő szuverén állami szint alatti entitásoknak.
Mike Bloomberg kétmillió követőjével nagy elismeréssel osztotta meg a Twitteren a hírt, és méltatta Áder talpraesettségét, aki nem habozott az ügy érdekében latba vetni tekintélyét. Ez azért is fontos lépés, mert Magyarország a visegrádi négyek tagjaként eddig hagyományosan a klímavédelmi törekvések lassítása mellett foglalt állást.
Hazánk számára így mindenképpen politikai kockázattal jár a zöldirány támogatása, de azt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy legnagyobb szövetségesünkkel, Lengyelországgal ellentétben a magyar gazdaság kifejezetten karbonszegény, alacsony kibocsátás és korszerű üzemek jellemzik. Ennek legfontosabb pillére az autóipar, melynek szerepét a kormányzat még tovább szeretné erősíteni.
A zöldforradalom ezen a területen óriási lehetőségeket rejt, hiszen az áttörés küszöbén álló elektromos autózás főszereplői most keresik a megfelelő bázisokat az új technológiák fejlesztéséhez és gyártásához. A szektor legnagyobb presztízsű márkája, a Tesla nevadai gigagyárai mellett Európában is hatalmas üzemet tervez, amely a hozzáértők szerint szinte biztosan Németországban vagy Kelet-Európában épül majd fel.
A Tesla még márciusban közölte, hogy a tervezett beruházás értéke elérheti az 5 milliárd eurót, és akár 17 ezer embernek is munkát adhat. (Összehasonlításként: az Audinál Győrben 11,5 ezer ember dolgozik.) A verseny továbbra is zajlik a lehetséges helyszínek között, a Külgazdasági és Külügyminisztérium pedig elismerte, hogy hazánk is a pályázók között van. Szijjártó Péter azt is elmondta, hogy tervei szerint ősszel személyesen is találkozik a Tesla alelnökével.
A hatalmas üzemben főként akkumulátorgyártás és autó-összeszerelés zajlik majd, a gyár felépítése a megállapodástól számítva 4-5 évig tarthat. Svédország, Lengyelország és Csehország szintén a lehetséges helyszínek között szerepel, és valószínűleg Szlovákia is hamarosan bejelentkezik.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium szerint a gyárnak azért is lenne jó helye nálunk, mert Magyarországon két olyan területen is erős a kutatás-fejlesztés, amely fontos a Tesla számára. Az egyik az önvezető autóké, melyeknek már tesztpályát is építettek Zalaegerszegen. A másik terület maga az e-mobilitás; erről elég annyit említeni, hogy a Samsung akkumulátorgyárat épít Gödön, a világ legnagyobb elektromosbusz-gyártójának számító kínai BYD pedig gyártóüzemet létesít Dél-Komáromban. Hasonló érveket a többi pályázó is biztosan felsorakoztathat, de talán éppen a „szubnacionálisok” magyar támogatása miatt dönthetnek majd a mi javunkra.
A Tesla-gyár példájából is kitűnik, hogy milyen üzleti lehetőségeket rejtenek az új technológiák. Nem csoda, hogy a környezetbarátság mellett súlyos gazdasági érvek is a mellett állnak, hogy Amerika ne hagyja ezeket kicsúszni a markából – különösen amikor a nagy vetélytárs Kína teljes gőzzel, központi támogatással fejleszt. Az üzleti érdek és a klímaváltozás elleni erőfeszítések kivételesen egy irányba mutatnak, ezért jó eséllyel csakugyan a tárgyalóasztal mellé várhatjuk év végére a szubnacionális szerveződéseket.
