A balliberális oldal évek óta tartó osztódási folyamata közben a két politikus különös életösztönnel tudott fennmaradni. Mára mindkettőjüknek más pártok kegyelmére kell apellálnia ahhoz, hogy pártjaik – a Magyar Liberális Párt (MLP) és a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) – túléljék a következő választást. Úgy tűnik, ez Fodor Gábornak ismét sikerülhet, úgy, hogy az MLP újra nem indul önállóan a megmérettetésen. Bokros nem lesz ilyen szerencsés.
FIDESZ, SZDSZ, MLP
Fodor politikai karrierje a rendszerváltás idején indult, az akkori Fideszben. A kenyértörés 1993-ban következett be, amikor ő és liberális támogatói alulmaradtak a konzervatív fordulatra készülő Orbán Viktorral és csapatával szemben. 1994-ben lépett be az SZDSZ-be – már a Fideszben is a szabad demokraták „embereként” tartották számon –, hogy immár az új pártja színeiben nyerjen Gyöngyösön mandátumot, és az MSZP–SZDSZ-kormányban ő legyen a művelődési és közoktatási miniszter. A Bokros-csomagban lefektetett felsőoktatási tandíjat ő készítette elő, de bevezetése előtt, 1995 végén távozott a posztjáról. A második Gyurcsány-kormányban, 2007–08-ban környezetvédelmi miniszter volt, ameddig az SZDSZ ki nem lépett a koalícióból. A szabad demokratáknál elérte, amit a Fideszben nem: pártelnök is lett belőle. Igaz, csak 2008-ban emelkedett erre a posztra, s csupán egy évig volt elnök. Egy esztendővel utána meg is szűnt az SZDSZ, Fodor 1990 óta először nem lett képviselő. Három évig „alámerült”, majd megalakította az MLP-t. A sokáig egyszemélyes projektnek tűnő alakulat néhány arccal kiegészülve ugrott bele a „politikai mély vízbe”. Aztán – talán ő lepődött meg ezen a legjobban – kiderült, hogy tud úszni. Fodor el tudta ugyanis érni, hogy a 2014. januárban megalakult Összefogás (MSZP–Együtt–PM–DK–MLP) listáján ott szerepeljen a pártja neve, és azon ő is befutó helyet kapott. Azóta újra parlamenti képviselő, de nem tagja egy frakciónak sem, függetlenként van jelen az Országgyűlésben.
BOKROS: MSZP, MDF, MOMA
Az 1990-es parlamenti választáson MSZP-s listás parlamenti mandátumot nyert, két hónapig volt képviselő, majd lemondott. Az Antall-kormány első évében az Állami Vagyonügynökség vezetőjeként tevékenykedett, majd 1991 és 1995 között a Budapest Bank elnök-vezérigazgatójaként dolgozott. Innen „igazolt” a Horn-kormány pénzügyminiszterének. Egy esztendeig sem volt pénzügyér, de elérte, hogy még évekig vezesse a népszerűtlenségi rangsorokat. Később talán Gyurcsány Ferenc tudta vele felvenni a versenyt a politikusok elutasítottsági rangsorában.
Bokrost a társadalom szinte egy emberként utálta meg a csomagja miatt. A neoliberális, fűnyíróelv alapján meghozott megszorítások szinte minden területen kedvezőtlen hatással voltak a megélhetésre.
Bokros miniszteri pozíciójából való távozása után is a gazdasági sokkterápiát hirdette. Dolgozott a Világbanknál, a Nemzetközi Valutaalapnál, de több országban is volt kormánytanácsadó. A kétezres évek közepén Soros György Közép-európai Egyetemének volt a vezérigazgatója, és ma is tanít az intézményben. Nagy huszárvágásnak tűnt, amikor 2009-ben MDF-es európai parlamenti képviselő lett. Azóta is konzervatívnak tartja magát.
MEGSZŰNT PÁRTOK
Fodor és Bokros politikai karrierjében hasonlít, hogy mindkettőjük alól „kiment” a párt, azaz jobban mondva megszűnt. Igaz, Bokros 2009-ben – Fodorral ellentétben – még azt is el tudta magáról mondani, hogy miniszterelnök-jelöltként is emlegették a nevét. Ugyanis miután Gyurcsány márciusban az MSZP kongresszusán felajánlotta lemondását, Bokros bejelentkezett kormányfőnek. A szocialisták nem fogadták el a személyét, ennek ellenére az MDF azt javasolta, konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal válasszák meg Gyurcsány utódjának. A tervből nem lett semmi – néhány hónap múlva a királycsinálói álmokat szövögető Dávid Ibolya megbukott, 2010-ben az MDF (a Fodor nélküli SZDSZ-szel közösen indulva) nem jutott be a parlamentbe, majd meg is szűnt. De Bokros még négy évig üldögélt az MDF-nek köszönhetően a brüsszeli parlamentben, s eközben, 2013-ban alapította meg a MoMát. 2014-ben elindult a főpolgármesteri választáson, amelyen – Falus Ferenc szocialista jelölt vödrös produkciója és lemondása után – minden balos párt beállt mögé. Így is csak 36 százalékot ért el a 49 százalékkal végzett Tarlós István mögött.
Akkor hibázott, amikor négy éve, januárban engedte magát rábeszélni, hogy nem könyököl a parlamenti listás posztért, így sem ő, sem a pártja nem volt ott a balos Összefogás formációi között.
MELYIKNEK SIKERÜL?
Ma már látható, hogy Bokros naivsága miatt búcsút inthet a politikának, s megszűnhet a MoMa. Ugyanis amennyiben egy párt két egymást követő választáson nem indul – nincs rajta a neve egy pártszövetségi együttműködési listán –, be kell szüntetnie politikai tevékenységét. A volt pénzügyminisztert a Demokratikus Koalíció elnöke, Gyurcsány szeptembertől azzal hitegette, hogy megállapodik vele, tehát egy közös listát állítanak. De az exkormányfő ezt tavaly csak aktuálpolitikai manőverezés miatt állította, mégpedig azért, hogy azt demonstrálja: az azóta lemondott Botka László MSZP-s miniszterelnök-jelölttel szemben ő együttműködés-párti. Miután októberben Botka vette a kalapját, Gyurcsány búcsút intett mindenféle korábbi közös listás ötletének is. Mindez Bokrosnak csak most esett le, és láthatóan nagyon megbántódott, amikor rájött, hogy Gyurcsány a bolondját járatta vele. Már nincs neki más hátra, mint hogy találjon az országban huszonhét egyéni indulót. Csak így lehet pártjának országos listája, különben „vége a dalnak”.
Fodor láthatóan okosabb volt, az MLP ugyanis négy éve hivatalosan is rajta volt az Összefogás listáján. Így most nem kell aggódnia, hogy az MSZP–P-együttműködéshez csatlakozva szervezete „anonim” marad. Minden reménye megvan arra, hogy újra beüljön a parlamentbe, hiszen befutó helyet kaphat a két párt közös listáján. Fodor tehát ismét bokréta lehet a baloldal kalapján, míg Bokros tavasztól „mehet vissza autót fényezni”, a CEU egyetemi katedrája marad neki utolsó mentsvárnak.
Borítófotó: Bokros Lajos. Csak az ég tudja, ki segíthetne rajtaFodor Gábor. Pártja népszerűsége nem olyan magas, mint ő
