A kudarcállam

Mátrix
Obama és Hillary Clinton katonai beavatkozása migránsáradatot zúdított Európára.

Líbia ma kudarcállam. A több részre szakadt, egymással és a terrorszervezetekkel harcoló országban csaknem háromnegyed millió migráns rekedt, akik az Európába jutás reményében utaztak-utaznak ide a Közel-Keletről, Afrika más részeiből. A líbiai polgárháború, a NATO beavatkozása folytán kialakult tartós válsághelyzet az elmúlt években lényegesen hozzájárult az öreg kontinensre menekülők áradatának felduzzadásához. A menekültek kiszolgáltatott helyzetével az emberkereskedők, migránscsempészek visszaélnek. Valaha Szomália volt a hagyományos rabszolga-kereskedő ország, mára Líbia lett az. Pár száz dollárért adják-veszik a főleg fekete-afrikai szerencsétleneket.

 

OBAMA KUDARCA

Ki a felelős a helyzet kialakulásáért? Azért, hogy hét évvel a NATO, az USA vezette fegyveres beavatkozás, a rezsim megdöntése, a diktátor erőszakos halála után sincs nyugalom Líbiában, amely Ka-dhafi alatt az afrikai földrész egyik leggazdagabb állama volt? A Crispin Blunt brit konzervatív képviselő által vezetett vizsgálóbizottság 2016-ban megállapította, hogy a Nyugat által végrehajtott 2011-es líbiai intervenció téves feltételezéseken alapult. 

Sokan Barack Obama tétovázásában és külügyminisztere, Hillary Clinton túlzott elnöki ambícióiban látják az okokat, erre a Blunt-jelentés is utal. Maga Obama elnöksége legnagyobb kudarcának nevezte a 2011-es beavatkozás után történteket. Elismerte, hogy az Egyesült Államoknak a katonai csapásmérést követően nem volt elképzelése arról, miként lehet konszolidálni az észak-afrikai országot. Ez súlyos következményekkel járt Európa számára is. 

 

NINCS BIZONYÍTÉK

Jacques Charmelot-nak, az AFP veterán újságírójának a Tuez Kadhafi! (Öljétek meg Kadhafit!) című, tavaly decemberben bemutatott dokumentumfilmje megszólaltatja a kor tanúit. Így többek között az akkori amerikai védelmi minisztert, a CIA egykori vezetőjét, Robert Gatest, aki szerint nem volt bizonyíték a Nyugat bombázásai ürügyeként emlegetett bengázi mészárlásra. Még a Kadhafi-ellenes felkelés egyik vezetője, Ahmed Szafar (ma országa római nagykövete) sem igazolja a nyugati médiában népirtásként emlegetett bengázi eseményeket. Az európai sajtóban annak idején szélsőséges hangú cikkek jelentek meg az erőszakhullámról. Erről a filmben mások is – például Donatella Rovera, az Amnesty International nyomozója – kijelentik, hogy nincs bizonyíték rá. Holott a médiában tényként közölték, hogy a Kadhafi-zsoldosok tömegesen erőszakoltak meg nőket. 

 

IRAKI PÁRHUZAM

Charmelot filmjéből kiderül: a fake news, a politikai okokból manipulált hírek rendszere már 2011-ben is működött. Tekintélyes nyugati lapok a Libérationtól a Guardianon át a Repubblicáig közölték a bizonytalan forrásokból kritikátlanul átvett rémtörténeteket a diktátor csapatai, a Viagra-mámorban tobzódó afrikai zsoldosok tömeges erőszaktevéseiről, az öldöklésről. Elemzők párhuzamot vonnak a Nyugat iraki beavatkozása, Szaddám Huszein és Moammer Kadhafi megölése között, hiszen egyik esetben sem bizonyult megalapozottnak a beavatkozás indoka (Irakban a tömegpusztító fegyverek jelenléte). 

A migránsáradat ma is tart. Érdemi, nagyobb szabású programok híján a Nyugat kozmetikai lépésekkel igyekszik enyhíteni a krízist, amelynek a gyors megoldására ez idő szerint kevés az esély.

Borítófotó: Frissen végzett diplomás a líbiai bengázi Egyetemen. Washington hamis indokokkal tette tönkre az országot

Ezek is érdekelhetnek

További híreink