Memphisben a rendőrség, Missouriban egy katonai bázison az amerikai hadsereg, Afganisztánban, Kabulban az USA nagykövetsége használta a Hikvision Digital Technology térfigyelő kameráit. Ezek több tízezres számban megtalálhatók a lakosságnál és a közterületeken is. A vállalat 42 százalékának a kínai állam a tulajdonosa. Peking nem véletlenül szállt be a társaságba – az fontos része a nagy kínai mindent megfigyelő hálózatnak. Az állam gyámkodása alatt a kis cég hamar a világ legnagyobb megfigyelőkamera-gyártójává lépett elő. Termékei a francia repülőtereken, az ír kikötőkben, de még Brazíliában és Iránban is megtalálhatók.
NEM ENGEDIK BE A KÍNAIAKAT
Washington persze hivatalosan nem vádolja kémkedéssel sem a céget, sem pedig Pekinget. Abból, hogy egy vállalat közvetve vagy közvetlenül kínai állami tulajdonban van, még nem következik az, hogy ezekkel az eszközökkel információkat gyűjt. De gyanúsnak még lehet gyanús. Az amerikai közbeszerzések egy jó részét – évi 66 milliárd dollár értékűt – ellenőrző General Services Administration például levette a Hikvisiont hivatalos szállítóinak listájáról. A belbiztonsági tárca figyelmeztetést adott ki arról, hogy a Hikvision kamerái könnyen feltörhetők a hackerek számára.
Az eset hasonlít a szintén kínai Huawei termékeinek 2012-es amerikai betiltására. A mobil-óriáscégről egy kongresszusi jelentés állította azt, hogy hálózati berendezései kémkedésre is alkalmasak. A társaság produktumai az online boltokban és magánforgalomban is kaphatók, az Egyesült Államokban azonban jellemzően a mobilszolgáltatókon keresztül vásá-rolnak okostelefont az ügyfelek. A Huawei most az -AT&T-vel szeretett volna megállapodni erről. Ugyanakkor a Reuters információi szerint az amerikai mobilóriás végül meghátrált – ebben a szenátus és a képviselőház 18 tagja által írt tiltakozó levél játszotta a döntő szerepet. A Huawei természetesen tagadja, hogy bármi törvénybe ütközőt cselekedett volna.
A Hikvision közölte, hogy semmilyen formában nem fér hozzá utólag az eladott kamerákhoz. Azokat gyakran egy harmadik félen keresztül értékesítik, így még azt sem tudják, hol szerelik fel őket. A cég szerint ha kémkedésre alkalmas hátsó ajtót építenének a készülékekbe, az rontaná üzleti megítélésüket.
A térfigyelőkkel kapcsolatos biztonsági kockázatok azt követően váltak valódi problémává, amikor elterjedtek az interneten keresztül adatokat továbbító berendezések. Egy szervezet információtechnológiai hálózatában ettől kezdve ezek gyenge láncszemek lehetnek. Az elmúlt években több száz térfigyelő rendszer vált hackertámadások célpontjává – köztük sok olyan, amelyet a Hikvision versenytársai gyártottak. Az Amazon, a PayPal és a Twitter rendszerei is érintettek voltak ezekben.
ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT MEGFIGYELÉS
Érdemes egy kicsit részletesebben is megvizsgálni a Hikvision birtoklását. Peking olyan szervezeteken keresztül ellenőrzi a céget, amelyek az állami tulajdonú vállalatokat felügyelő intézménynek vannak alárendelve. A társaság egy ötven évvel ezelőtt létesített állami laboratóriumból nőtte ki magát, amelynek alapvető célja katonai technológiák kifejlesztése volt. Főrészvényese a China Electronics Technology Group Corporation (CETC), amely hadászati célú elektronikákat fejleszt és gyárt. A legnagyobb magántulajdonosa pedig Kung Hungcsia (Gong Hongjia), egy hongkongi milliárdos, aki a Hikvision néhány vezetőjének volt az egyetemi évfolyamtársa. A CETC leányvállalatainál a Kínai Kommunista Párt magas beosztású tagjai is megtalálhatók, különböző tisztségekben. Hungcsia a The Wall Street Journalnek nyilatkozva elmondta, hogy a kormányzati tulajdon azért fontos, mert ezen keresztül tudnak kijutni a tengerentúli piacokra.
A cég fejlődésében a 2008-as pekingi olimpia mérföldkő volt. Ezt követően, 2011-ben a Hikvision nyerte el a dél-kínai Csungking „biztonságos város” megrendelését. Ennek keretében 1,2 milliárd dollár értékben szereltek fel ott térfigyelő kamerákat. Hszi Csin-ping kínai elnök 2015-ben meglátogatta a gyárat, ezután a társaság jelentős kölcsönöket kapott a két legnagyobb kínai fejlesztési banktól. A pekingi vezetés nagy összegekkel támogatja a mesterséges intelligencián alapuló fejlesztéseket. A térfigyelő kamerák esetében ez elsősorban az arcfelismerő szoftverek fejlesztését és alkalmazását jelenti. A távol-keleti óriás adatbiztonsági és -kezelési szabályai sok nyugati országban kivernék a biztosítékot. Peking az arcfelismerő szoftvereket felhasználja a kommunista társadalmi tervezésben. Céljuk az emberek viselkedésének befolyásolása és a törvényszegők azonosítása.
A Hikvision szoftverei képesek arra, hogy kiszűrve a ködöt, a szmogot, az esőt és mondjuk a havat, azonosítsák az utcán sétáló járókelőket. Erre nagyon kevés fény mellett is képesek. Termékpalettájukon szerepelnek robbanásbiztos és drónokra szerelt kamerák is. Ezek a berendezések automatikusan figyelmeztető jelzést küldenek a hatóságoknak, ha csoportosulást, gyülekezést észlelnek valahol.
EGY KATEGÓRIÁBAN A SONYVAL
A megfigyelési célú berendezések világpiaca az elmúlt öt évben több mint 50 százalékkal nőtt az IHS Markit piackutató cég adatai szerint. Mélyen a nyugati versenytársak árai alatti kínálatával a Hikvision termékei piacvezetők lettek Európában és másodikok az Egyesült Államokban. Gyakori, hogy a vállalat által gyártott cikkek más márkanév alatt kerülnek forgalomba – ez egyébként általánosan elterjedt módszer az ágazatban. A Hikvision tavaly kutatás-fejlesztési bázist létesített Montrealban és a Szilícium-völgyben is. A társaság közölte, hogy Észak-Amerikában 2022 végéig 800 főt kíván foglalkoztatni.
A cég részvényeit 2010-ben vezették be a sanghaji tőzsdére. Tavaly az árfolyam több mint a duplájára emelkedett. A vállalat piaci értéke – a tőzsdei árfolyam alapján – így 56 milliárd dollár. Ez nagyjából a japán Sony kapitalizációjának felel meg.
