Huszonöt pontba szedte a múlt évről szóló, minap közzétett beszámolójában 2016-os tevékenységét a Magyar Helsinki Bizottság, ebből tizennégy a migrációval összefüggő akció volt. A teljesség igénye nélkül: más civil szervezetekkel közösen kampányoltak azért, hogy „a kormány idegen- és menekültellenes népszavazása érvénytelen legyen”, ami – mint írják – sikerült is. Állításuk szerint a Fidesztől jó hírnevük megsértése miatt egymillió forintot pereltek ki, mivel a kormánypárt részéről „kétségbe vonták menekültügyi munkánk szakmai hitelességét”. Menekülj okosan! címmel még interaktív színházi játékot is szerveztek, szakértőik pedig – lévén nemzetközi hálózat tagja a magyar szervezet – a világban számos képzést tartottak menekültügyi bíráknak, ügyintézőknek és egyetemi tanároknak. Projektjük pedig ahhoz is hozzájárult, hogy ilyen témájú oktatás indult számos egyetemen, még Costa Ricában, Marokkóban és Kolumbiában is. Ügyvédjeik folyamatosan perlik a magyar hatóságokat, amiért elutasítják a hozzánk érkező menekültügyi kérelmeket, sőt, nemzetközi fórumon is támadják a hazai döntéseket. A Magyar Helsinki Bizottság vitte sikerre például két bangladesi migráns ügyét, őket immár a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága szerint sem részesítették megfelelő ellátásban. Az illegális bevándorlók milliós kártérítést kaptak, ám mivel már régen eltűntek a hatóságok színe elől (az eljárást a távollétükben is le tudják folytatni), a komoly summát azóta sem vették át.
KORMÁNYFŐI KIÁLLÁS
A kormány bevándorláspolitikájával teljes mértékben szemben álló Helsinki egy azon magukat civilként meghatározó szervezetek közül, melyekre biztosan vonatkozik majd a civiltörvény módosítása. A nemzetközi példák nyomán előkészített szabályozás miatt a TASZ és a Helsinki rögvest polgári engedetlenséget is hirdetett.
Az intézkedés szükségességét többen is hangoztatták, köztük Orbán Viktor miniszterelnök, aki egy szokásos pénteki rádióinterjújában egyenesen úgy fogalmazott: Soros György kvázi maffiaszerű hálózatot működtet Magyarországon is, mely nem átlátható. Ennek a feltételeit ezért meg kell teremteni, erre való a mostani kormánypárti javaslat – érvelt. A Figyelő úgy tudja: a módosítás nemcsak a külföldi támogatás feltüntetésének a kötelezettsége miatt „megbélyegzést” emlegető érintettek és az őket támogató ellenzék körében, de a Fidesz európai pártcsaládjában, a néppártban is ellenérzéseket váltott ki. Nem beszélve arról, hogy az Európai Bizottság részéről informálisan jelezték: amint elfogadja az Országgyűlés az irományt, akár újabb kötelezettségszegési eljárás indulhat hazánk ellen.
DOLLÁRFOLYAM
A leginkább érintett szervezetek – mondhatni a „célcsoport” – részben már megismerhető, ám korántsem teljes transzparenciát biztosító beszámolói alapján mindenesetre igazolódni látszanak a kormánypárti érvek, melyek hasonszőrű, egy irányból finanszírozott csoportok láncolataként írják le ezt az „álcivil” világot. Visszatérve a Helsinki Bizottságra: tavalyi 365 135 622 forintos bevételének mintegy 34 százaléka származott a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványoktól, amely ugyancsak közzétett nemrég egy kiadványt, ismertetve az általuk támogatott szervezeteket. Ebből kiderül például, hogy a Labrisz Leszbikus Egyesület tizenötezer dollárt, a Migráns Segítség Magyarország Egyesület, a több „balhés” akciót is szervező MigSzol nyolcvanezret, a baloldali kormányok alatt jelentős állami megrendeléseket kapó Political Capital közel húszezret, a leginkább a fideszesek utáni oknyomozással foglalkozó, anyagait a 444.hu portálon megjelentető Direkt36 Újságíró Központ több mint ötvenezret kapott, de jutott huszonötezer dollár a Tilos Rádiónak is annak érdekében, hogy növelni tudja a hallgatottságát.
Az egyik kiemelt támogatott a leginkább a Századvég Alapítvány állami megrendelései miatti perére büszke Társaság a Szabadságjogokért, azaz az évi több mint negyedmilliárd forintból gazdálkodó TASZ, amely összességében csaknem ötszázezer dollárhoz jutott a Soros-féle alapítványtól.
Adódik persze a kérdés, hogy miért is pénzeli ezeket a szervezeteket az ellentmondásos megítélésű spekuláns. A magyar kormány szerint azért, hogy a legitim, demokratikusan megválasztott kabinetet, annak különösen is a bevándorlással kapcsolatos politikáját külföldi forrásból, mindenfajta valós társadalmi felhatalmazás nélkül támadja, illetve aláássa. Ráadásul mindezt tisztázatlan pénzügyek mentén teszik. A hivatalos, azaz a Soros-féle indoklás azonban így hangzik: „A demokratikus fejlődés alapja az erős és sokszínű civil társadalom. Magyarországon a Nyílt Társadalom Alapítványok olyan szervezeteket támogat, amelyek az emberi jogok védelme, erősítése érdekében végeznek érdekérvényesítési, kommunikációs és jogi tevékenységet.” A két olvasat között feszül némi ellentmondás.
NGO-KÜLDETÉS
A Századvégnek a témában született, igen alapos tanulmánya szerint demokráciában a politikai ideológiák képviseletére és a belpolitika formálására a demokratikus választásokon erre felhatalmazást szerző politikai pártok jogosultak. A nem kormányzati szervezetek, azaz az NGO-k azonban nem mérettetik meg magukat hagyományos értelemben vett választásokon, így nem tisztázott, valójában milyen alapon is fejtik ki tevékenységüket – ráadásul az elszámoltathatóságuk is további kérdéseket von maga után. A politikai pártok ugyanis annak tudatában működnek, hogy négyévente a választók véleményt mondanak a tevékenységükről, és ez adott esetben a politikai megsemmisülésükhöz is vezethet. Ez azonban korántsem mondható el az NGO-król, melyek nem vesznek részt a hagyományos értelemben vett politikai versenyben, működésük teljesen független a választók akaratától, így akkor is nyugodtan ténykedhetnek tovább és alakíthatják egy-egy politikai kérdés társadalmi megítélését, ha egyébként már egyáltalán nincs társadalmi támogatottságuk. Márpedig az említett szervezetekre mindenképp illenek ezek a megállapítások, vagyis a Helsinki Bizottság és társai sokkal inkább tekinthetők NGO-nak, mintsem civil szervezetnek.
A Századvég tanulmánya rámutat továbbá arra is, hogy nem mindegy, mire használják az érintettek az olykor nemzetközi szintű befolyásukat. „Egyes szervezetek egy jól körülhatárolható politikai eszme terjesztésére, ideológiailag tehát ezek egyáltalán nem függetlenek. Ez az ideológia pedig a neoliberális elveket támogatja. Tevékenységük során jellemzően az emberi jogi kérdéseket politikai haszonszerzésre használják, ám a politikai függetlenségüket is megkérdőjelezi az a tény, hogy az NGO-k aktívan beavatkoznak egy-egy nemzetállam belügyei-be” – foglalja össze a kutatás. Ha hinni lehet Rogán Antal miniszternek, az ősz folyamán, a választási kampány erősödésével ennek az „aktív beavatkozásnak” újabb drasztikus példáit láthatjuk majd.
Borítófotó: Szabó Tímea, független képviselő tiltakozik a civiltörvény elgogadásakor. Lista van, átláthatóság ezután lehet (fotós: Kovács Attila/MTI)