A Fidesz–KDNP 2017-es teljesítményére a tartós növekedés és a stabilitás volt a jellemző, az év végére a pártszövetség támogatottsága a teljes népesség körében 36, a biztos szavazó pártválasztók között 52 százalékos volt.
A Jobbik és az MSZP esetében hasonló ívet láthatunk. Mindkét pártra a lassú erodálódás volt a jellemző, melynek hátterében a Jobbiknál az identitásválság, a szocialistáknál pedig a baloldali megosztottság, a széthúzás és a kormányfőjelölt-állítás kudarca áll. A Jobbik december végén a teljes népesség körében 9, a biztos szavazó pártválasztóknál 16 százalékon állt. Az MSZP esetében a támogatottsági arány 9 és 14 százalékos.
A szocialisták kudarcaiból elsősorban az LMP tudott profitálni, azonban a 2017 nyarától látható növekedési trend az év végére megtorpanni látszott. Rájuk a teljes népesség 6, a biztos szavazó pártválasztók 7 százaléka voksolna.
A baloldali belharcokból a DK is jól jött ki. A lemorzsolódó MSZP-szavazóknak köszönhetően az év utolsó hónapjaiban stabilizálódott, kismértékben nőtt a párt támogatottsága, amely december végén a teljes népesség körében 5, a biztos szavazó pártválasztók között 6 százalékot jelent.
Az Együttet 1 százalék preferálja mindkét vizsgált dimenzióban. Más pártok támogatottsága a teljes népességet tekintve 5, a biztos szavazó pártválasztók körében 4 százalékos.
