„A Fidesz nem kockáztat sokat”

Mátrix

A Fidesz taktikai és nem értékelvű döntést hozott EPP-tagságának a felfüggesztésével. Most azt kell végiggondolnia a kormánypártnak, hogy mi lesz akkor, ha a néppártot már nem tudják a keresztény-konzervatív elvek mellett tartani – vélekedett lapunknak Farkas Örs politológus. Mint mondta, az európai parlamenti választás után az lesz a Fidesz párttagsága szempontjából a döntő kérdés, hogy az EPP a jobboldallal vagy a baloldallal kíván-e együttműködni.

– A baloldali sajtó és pártok Orbán Viktor vereségét, a jobboldal szereplői a győzelmét olvassák ki abból, hogy a Fidesz tagságát – saját kérésére – felfüggesztették az Európai Néppártban (EPP). Mi történt pontosan?

– A baloldal dacos reakcióiból arra következtethetünk, hogy valami jó dolog történt a Fidesszel. A magyar kormánypártnak semmiképp sem volt célja, hogy az EP-választás előtt elhagyja az EPP-t. A néppártnak azt kellett bizonyítania, hogy valamilyen típusú párbeszédet kezdeményez a Fidesz tagságáról. Ezt tökéletesen szolgálja az a kompromisszum, amely végül létrejött. Ez a döntés az EPP történetében egyszer már megszületett: az Osztrák Néppárt (ÖVP) tagságát 2000-ben függesztették fel, ennek mintájára hozták meg a mostani határozatot.

– Ön szerint miért kellett egy uniós választási kampány közepette a néppártnak legerősebb tagpártja kizárását kezdeményeznie? 

– Az EPP tagsága nem homogén. A skandináv és a Benelux államokbeli tagpártok már csak a nevükben kereszténydemokraták, valójában se nem keresztények, se nem demokraták, ideológiájukban inkább a zöldekhez vagy a liberálisokhoz állnak közel. Egyértelműen az a céljuk, hogy a néppártot egy olyan politikai útra tereljék, amely nem a sajátja.

Ők támadták meg most a Fideszt, ők kezdeményezték a kizárását az EPP-ből. A mostani az első „hivatalos” akciójuk, de korábban, a Sargentini-jelentés megszavazásával már bizonyították, hogy a magyar kormánypártot politikai ellenfelüknek és nem a szövetségesüknek tartják. Azt is fontos leszögezni, hogy a parlamenti szavazási adatokból kiderül: a Fidesz volt az EPP leglojálisabb alakulata, hiszen Szájer Józsefék mindig betartották a pártcsaládjuk szavazási iránymutatását, szemben a liberális tagpártokkal. A múlt heti döntés azért is jelenti a Fidesz győzelmét, mert a kereszténydemokrácia elveitől mára teljesen eltávolodott tagpártok megbuktak, nem tudták kikényszeríteni a kizárást. Kevés szó esik arról, hogy ezek a bevándorláspárti liberálisok a fiatal demokraták által kezdeményezett felfüggesztésről már nem is szavaztak. A voksolás előtt egyszerűen kivonultak az EPP üléséről, ezzel is bizonyítva, hogy megbukott az eredeti kezdeményezésük.

– Amit az imént elmondott, egyfajta értelmezési keretet ad a Fidesz saját maga felfüggesztését kezdeményező taktikájának. De mi volt még Orbán Viktor célja ezzel, miért nem elégelte meg a „szövetséges” támadásokat és lépett ki a szervezetből?

– A Fidesznek és az EPP-nek jelenleg kölcsönösen szükségük van egymásra. A magyar kormánypárt taktikai és nem értékelvű döntést hozott. Most azt kell végiggondolnia, mi lesz akkor, ha a néppártot nem tudják a keresztény-konzervatív elvek mellett tartani. Ekkor lesz egyértelmű, hogy a Fidesznek bizonyosan el kell hagynia a formációt. De azt is látni kell, hogy egy ilyen lépésnek nincs még itt az ideje. A lehetséges, EPP-n kívüli szövetséges pártoknak korántsem olyan stabil a helyzetük az Európai Parlamentben és a saját országaikban, hogy velük akár holnaptól egy új, erős frakciót, pártcsaládot alakíthatna a Fidesz. 

– A május végi uniós választások ebben is fordulópontot jelenthetnek.

– Igen, ezért kell megvárnia a magyar kormánypártnak a választások napját. Lássuk be, ma még bizonytalan, hogy mi lesz a helyzet a voksolások után, de bármilyen szövetséget csak a valós erőviszonyok ismerete fényében lehet kialakítani. 

– Az EPP-n kívül is vannak jobboldali, konzervatív értékeket valló erők az Európai Parlamentben, gondoljunk csak a lengyel kormánypártra, a PiS-re, az Osztrák Szabadságpártra vagy az olasz Matteo Salvini Északi Ligájára, a nagy-britanniai torykra, amennyiben persze a britek még részt vesznek a választásokon. Potenciálisan ők lehetnek a Fidesz partnerei? 

– Azt kell majd figyelnünk a megmérettetések után, hogy az EPP bizottsági csúcsjelöltje, Manfred Weber, valamint a pártcsalád elnöke, Joseph Daul kivel kíván szövetséget kötni: a liberálisokkal, a zöldekkel, a szocialistákkal, vagy inkább a néppárton kívüli többi jobboldali pártcsaláddal. Weber, amikor legutóbb Budapesten járt, utalt arra, hogy nyitott a jobboldali együttműködésre, de ez csak május 26. után derülhet ki. Az EPP „koalíciós” döntése lesz a valódi vízválasztó a pártcsalád életében, a Fidesz ugyanis egy baloldallal való összefogást elfogadhatatlannak tartana. Egyvalami azonban biztos: a fiatal demokraták a bevándorlás és a keresztény értékek kérdésében nem engednek. Azt is fontos leszögezni, hogy az Európai Parlamentnek jóval gyengébb jogosítványai vannak, mint az Európai Tanácsnak és az Európai Bizottságnak. A néppártnak valójában ez utóbbi két erős testületben van döntő szava az általa delegált uniós miniszterelnökökön és európai bizottsági biztosokon keresztül. Az EPP a parlamentben a Sargentini-jelentés vitájában – amikor a Fidesznek igazán nagy szüksége lett volna a segítségre – nem állt a magyar kormánypárt mellé. A Fidesz tehát valójában nem kockáztat túl sokat, amikor hangosan gondolkodik párttagságának a jövőjéről. A néppárti vezetésnek viszont nagy szüksége lehet arra a 13-14 leendő fideszes és néhány határon túli, szövetséges magyar mandátumra a megmérettetések után, a különféle uniós tisztségviselők megválasztásakor. Emellett Weber jól tudja azt is, hogy az EPP esetleges jobbranyitásának a kulcsfigurája lehet Orbán Viktor. Egy esetleges kizárással egy ilyen nyitás teljesen hiteltelen lenne.

– Mindezeket a folyamatokat követve ön szerint vannak-e még „klasszikus ideológiák” az Európai Parlamentben, vagy a bevándorláshoz és az Európai Egyesült Államok kialakításához való viszony teljesen átszabja a pártstruktúrákat?

– Ha ideológiának tekintjük a föderális vagy erős nemzetállami Európa melletti kiállást, az is kiderül, hogy az e mentén megosztott pártok miképp viszonyulnak a bevándorláshoz vagy épp a család intézményéhez. A Fidesz a saját politikájához az európai baloldalon is tud szövetségeseket találni, hiszen nem minden odatartozó párt vall bevándorláspárti és családellenes nézeteket. A visegrádi négyek kormányzó erői nem egy pártcsaládhoz tartoznak, a szlovák baloldali és a cseh liberális kormánnyal is kiváló a Fidesz kapcsolata. Elképzelhető tehát, hogy az Európai Parlamentben az eddigi értékelvű politikai határok megszűnnek, és a regionális vagy különböző ügyek mentén való együttműködés lesz hangsúlyos az európai politikában.

– Ha a hazai ellenzéki pártpalettát nézzük, a Fidesz–KDNP nemzetállami álláspontjával szemben egyedül a Demokratikus Koalíció áll ki karakteresen az Európai Egyesült Államok mellett. A többi pártról miért nem tudunk ebben az értelemben semmit?

– Gyurcsány Ferencnek nem az a legnagyobb baja, hogy a kormánnyal szemben karakteres álláspontot fogalmaz meg, hanem az, hogy a kormányzásával bizonyította alkalmatlanságát és hiteltelenségét. Most is tudja, hogy a választók döntő hányada nem ért vele egyet, de van húszszázaléknyi olyan szavazó, aki támogatja az Európai Egyesült Államok létrehozását. Gyurcsány ezt a húsz százalékot célozza meg. A többi ellenzéki párt próbál a közvélemény számára pozitív üzeneteket megfogalmazni – igaz, nincs könnyű dolguk, mert a Fidesz–KDNP kormányzásának az eredményeivel is lefoglalja ezt a teret –, és megkísérelnek megfelelni az európai baloldali elvárásoknak is. Ennek azonban csak az óriási kuszaság lesz a következménye, s a választók ezt soha nem jutalmazzák. A Jobbik pedig mára harcos Európa-párti lett, miközben nem is olyan rég még uniós zászlót égettek, és kiléptek volna a közösségből. Az ilyen gyors irányváltások soha nem tesznek jót egy párt hitelességének. Mindezek miatt a DK lehet az ellenzéki pártok nagy győztese a májusi EP-választáson.

 

NÉVJEGY

30 éves közgazdász, politikai elemző.

Az Economus Gazdaságkutató igazgatója.

Korábban a MÁV Vagyonkezelő, az MFB Ingatlanfejlesztő és a józsefvárosi vagyongazdálkodási társaságának vezetője.

A Tordas Sportegyesület elnöke.