Augusztus 28-án kezdődött a budapesti dzsúdó-világbajnokság. Az eseményt meglátogatja Vlagyimir Putyin orosz elnök, a Nemzetközi Dzsúdó-szövetség tiszteletbeli elnöke. Korábban a bécsi Eb-n is részt vett, ahol a Déli Áramlat gázvezetékről folytatott háttértárgyalásokat. Putyin látogatásainak mindig van politikai oldala.
A PUHA ERŐ
A sport már akkor is a soft power, a hatalomgyakorlás puha, erőszakmentes formájának a szerves része volt, amikor a politológusok még nem használták a szót. Joseph Nye, a modern kor egyik legbefolyásosabb politológusa csak 1990-ben defi-niál-ta pontosan ezt a roppant erős hatalomtechnikai fogalmat. (A Pentagont és a hírszerzést is megjárt Nye a „smart power” gyűjtőfogalom tizennégy esztendővel ezelőtti megteremtése, a hatalomgyakorlás puha és kemény eszközeinek összekapcsolása révén komoly munícióval gyarapította a Bush- és az Obama-adminisztráció eszköztárát.) A sport a valamikori Szovjetunióban, az egykori NDK-ban – de az ötvenes évek Magyarországán is, lásd az „aranycsapatot” – az akkori soft power hatalomgyakorlás fontos kelléke volt, sőt a doppingolás intézményesítését is a volt szocialista országokhoz kötik.
Az orosz elnök elkötelezett rajongója, művelője több küzdősportnak, mindenekelőtt a dzsúdónak, amelyet serdülőkora óta gyakorol. Híve az egészséges életformának. Legutóbb Oroszország távol-keleti részén, Tuvában töltött néhány szabadnapot, ahol az odavalósi orosz védelmi miniszterrel együtt hegyi tavakon horgászott. A 64 éves politikus szeret jó kondíciójával, fizikai állóképességével, kisportolt alakjával dicsekedni, szívesen fényképezteti magát félmeztelenül, lovon, csónakban, motoron. A sportos, határozott, erőt sugárzó megjelenés a soft power egyik fontos megnyilvánulási formája, és ezt az orosz elnök, valamint tanácsadói is jól tudják.
A KIHÍVÁS
Talán ez a sajátos kisugárzás ösztökélte Benjamin Wittes amerikai újságírót, biztonságpolitikai elemzőt, hogy nekimenjen Putyin sportimázsának. Wittes kétségbe vonja az orosz elnök dzsúdóismereteit, felkészültségét. Azt állítja, hogy a 64 éves, a harcművészet eme ágában fekete öves politikus ellenfelei igazi ellenállás nélkül „lefekszenek” neki, amikor a sajtó nyilvánossága előtt bemutató mérkőzéseket tartanak. Megemlíti, hogy a kemény fenegyerek arculat, amelyet Putyin felépített jól dokumentált férfias sportszenvedélyét űzve (vadászat, búvárkodás, horgászat, lovaglás), szervesen illeszkedik az elnök legendakörébe. A tizenhét évvel fiatalabb és legalább harminc kilóval nehezebb Wittes, aki tekvandó- és aikidómester is, megverekedne Oroszország első emberével egy olyan helyen, ahol nem vetetheti őrizetbe – mondja. Az egyes amerikai körökben népszerű elemző és amatőr harcművész erre vonatkozó új keletű kijelentései, cikkei nagy teret kaptak a nyugati sajtóban, elsősorban a The Independentben, a The Washington Postban és a The New York Timesban.
A HATALOM STABILIZÁCIÓJA
Putyin eddig nem reagált az amerikai újságíró kihívására. Az orosz elnök tartja magát véleményéhez, hogy a küzdősportok önuralomra tanítanak. Putyin 14 éves korától foglalkozik küzdősportokkal, kezdő KGB-tiszt korában még aktív szambóversenyző volt. Az orosz hadseregben, belbiztonsági szerveknél erősen támogatott szambót (a fegyver nélküli önvédelem rendszerét) a Szovjetunióban, a múlt század harmincas éveiben fejlesztették ki a közép-ázsiai, kaukázusi népek önvédelmi fogásaiból. Más komponensek is vegyültek bele, például az óangol harcmodor, de vannak benne dzsúdó- és szumóelemek is. Az ellenfelet minimális sérülésekkel semlegesítő szambó kultuszának része a hazafias nevelés, az orosz hagyományok tisztelete is.
Egyébként az Orosz Dzsúdószövetséget nem Putyin, hanem a kazahsztáni születésű Vaszilij Anyiszimov vezeti. Oroszországban – éppen a kapcsolati tőke fontossága miatt – elterjedt gyakorlat, hogy a sportszövetségeket befolyásos, politikai vagy vagyonos hátterű emberek irányítják, akik tartják a hátukat és támogatási pénzeket tudnak kiharcolni.
Szergej Sahraj, a tollaslabda-szövetség vezetője 2013-ig az állami számvevőséget irányította. Vitalij Butko, aki a futballszövetség élén áll, az Orosz Föderáció miniszterelnök-helyettese. A nem hivatalos, a hagyományos sportszövetségi formába nehezen illeszthető olyan szervezetek, mint a Putyin által patronált Éjjeli Farkasok hagyományőrző motorosklub, szintén az orosz elnöki intézmény, Putyin személye körüli hatalomstabilizáló hálózat részei.
ELLENFÉL NÉLKÜL
Ezeknek a struktúráknak mint a pu-tyi-niz-mus elemeinek jelentős a szerepe a krízisidőszakokban a társadalmi stabilizáció fenntartásában. Noha az orosz gazdaság komoly problémákkal küszködik, a lakosság vásárlóereje stagnál vagy csökken, a Nyugat által bevezetett szankciók folytán az áruválaszték is kisebb a polcokon, ez nem látszik nagyobb hatást gyakorolni az elnök népszerűségére. Az ellenzék ereje sem nőtt meg, sőt szétforgácsolódott. A nyugati megfigyelők által regisztrált választási csalások ellenére ma senki sem vonja kétségbe Putyin pozí-cióit, igen magas közkedveltségi mutatóit. Az elnök 2000-ben bekövetkezett hatalomra kerülése óta egyetlen olyan ellenzéki személyiség sem bukkant fel, aki meg tudta volna ingatni a népszerűségét. Oroszország mint globális katonai nagyhatalom visszatérése, a Krím visszaszerzése, a Szíriában elértek a putyini korszakban máig tartó társadalomstabilizáló hatással jártak, megnyugtatva a Szovjetunió széthullásával magukat veszteseknek érző orosz néprétegeket.
UTÓDLÁSI KÉRDÉSEK
Emiatt is övezte megkülönböztetett figyelem a jelenlegi elnököt esetleg felváltóknak a befolyásos Pétervári Politika Alapítvány napokban közzétett esélyeit, rangsorolását, a „Putyin-listát”, amely 19 nevet tartalmaz. A kiválasztás főbb szempontjai: a nyilvános szereplések száma, társadalmi aktivitás, konfliktuskezelő képesség. Az első helyezést Dmitrij Medvegyev kormányfő kapta 21 ponttal. Őt követi 19 ponttal Szergej Szobjanyin és 18-cal Alekszej Djumin. Szergej Sojgu védelmi miniszter 17, Csecsenföld ellentmondásos elnöke, Ramzan Kadirov 14 pontot gyűjtött össze, az ellenzék vezéralakja, Alekszej Navalnij 10-zel a sereghajtók között van.
Bizonyos dolgok azonban sántítanak a lista körül, például az összeállítás szempontjai. Ami a nyilvános szerepléseket illeti, nyilvánvaló, hogy Medvegyev kormányfő helyzeténél fogva jókora előnyt élvez. Ám a vele kapcsolatban a közelmúltban felmerült – valószínűleg befolyásos körökből sugallt – kételyek nem erősítik a pozícióját. Hacsak a Kreml nem akarja ismét megjátszani a már egyszer látott „Medvegyev az elnök, Putyin a miniszterelnök” kombinációt. Ha igen, ugyanazzal a végkifejlettel a most 64 esztendős Putyin még hetvenéves kora előtt visszatérhet az elnöki posztra?
Szergej Szobjanyin, Moszkva főpolgármestere vajon esélyes lehet? Tapasztalt csinovnyik. Vlagyimir Putyin második elnöksége idején, 2005–08 között vezette az elnöki titkárságot, közel ült a tűzhöz. És moszkvai főpolgármesterségéről is egészében jók a visszajelzések. A harmadik helyezett Alekszej Djumin altábornagy nyolc évig szolgált Putyin elnöki testőrségében, komoly katonai háttere van, az orosz hadiipar fellegvárának számító tulai terület kormányzója.
Munkalátogatás
A TASzSz hírügynökség közleménye szerint Vlagyimir Putyin „munkalátogatásra” érkezett hétfőn Orbán Viktor meghívására a magyar fővárosba. Tárgyalt a magyar miniszterelnökkel. A két fő téma médiajelentések szerint a 2021-ben lejáró orosz–magyar hosszú távú gázszállítási egyezmény jövője (ennek kapcsán a Török Áramlat) és Paks-2. Szijjártó Péter külügy- és külgazdasági miniszter a Putyin kíséretében lévő Veronika Szkvorcova egészségügyi miniszterrel, az magyar–orosz kormányközi gazdasági együttműködési vegyes bizottság orosz társelnökével tanácskozott.
Az Interfax idézi Putyin tanácsadóját, Jurij Usakovot, aki „jó, a bizalmon alapuló” kapcsolatról beszél és emlékeztet rá, hogy az orosz elnök idei februári látogatásán két energia-megaprojektről, az Északi Áramlatról és a nem hivatalosan a leállított Déli Áramlat utódjának tekintett Török Áramlatról, valamint Oroszország és az EU kapcsolatai normalizálásáról volt szó.
POLITIKUSOK A SPORTVEZETÉSBEN
A sportvilágban nem ritka jelenség, hogy az adott ághoz kötődő, ám kívülről – a politikai vagy az üzleti életből – érkező nagy hatalmú vezetők kerülnek a nemzetközi szervezeteknél magas pozícióba. Az orosz mágnás Aliser Uszmanov – egyben a londoni Arsenal labdarúgócsapatának a résztulajdonosa – a Nemzetközi Vívószövetség (FIE) elnöke. A Nemzetközi Sakkszövetséget (FIDE) irányító Kirszan Iljumzsinov hosszú politikai karrierre tekinthet vissza: 1993 és 2010 között Kalmükföld elnöke, majd vezetője volt. Azerbajdzsán alelnöke, Mehriban Aliyeva – az elnök Ilham Aliyev felesége – a helyi tornaélet nemzetközileg is nagy befolyású főnöke.
Az Ázsiai Labdarúgó-szövetséget (AFC) 2013 óta a bahreini uralkodócsalád tagja, Szalman bin Ibrahim al-Kalifa sejk irányítja, a kontinentális futballszövetségek közül a dél-amerikait az üzleti életből érkezett Alejandro Domínguez, az afrikait a politikus Ahmad Ahmad. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökválasztásán 2013-ban induló – jelenleg alelnök – szingapúri Ng Ser Miang pedig egyszerre üzletember, sportvezető és diplomata, 2000 és 2012 között Magyarországon akkreditált utazó nagykövete volt hazájának.
Borítófotó: Putyin egy szentpétervári dzsúdóedzésen. A küzdősportok önuralomra tanítanak (Reuters)
