A diplomata sejk

Mátrix
A perzsa állam élénkülő gazdasága növelheti a síiták befolyását a megosztott Közel-Keleten.

Iránban az igenek 57 százalékos arányával már az első fordulóban újraválasztották elnöknek Hasszán Róhanit, aki az ottani fogalomrendszerben a reformszárnyat képviseli. Fő ellenfele, a keményvonalasként számontartott egykori főügyész, Ibrahim Raiszi jóval kevesebb voksot kapott a pihenőnapon, pénteken tartott választáson. Az is sokat elmond, hogy a részvételi arány nagyon magas volt. Olyan sokan akartak véleményt nyilvánítani, hogy a szavazóállomások nyitvatartását többször is meg kellett hosszabbítani, hogy a kígyózó sorok elfogyjanak.

Az atomprogram a lényeg

Irán, benne az újraválasztott Róhani szerepe azonban továbbra is ellentmondásos értékeléseket kap. Európában a hírt a többség kedvezően fogadta. Az EU kül- és biztonságpolitikájáért felelős Federica Mogherini gratulációjában biztosította a régi-új elnököt, hogy Brüsszel folytatja a Mogherini által „korszakosnak” minősített atomenergia-megállapodás teljes megvalósításáért folyó munkát. 

Ez gyökeres ellentétben áll Donald Trump amerikai elnök nézeteivel. A Fehér Ház gazdája minapi szaúd-arábiai látogatásán is megismételte, hogy az egyik legrosszabb megállapodásnak tartja az elődje, Barack Obama idején kötött egyezményt. (Ebben az szerepel, hogy Irán korlátozza és nemzetközi felügyelet alá helyezi atomprogramját, cserébe pedig feloldják az ellene bevezetett nemzetközi gazdasági szankciókat.)

Róhani azzal vágott vissza, hogy az Egyesült Államok legfőbb közel-keleti szövetségesénél, Szaúd-Arábiában „nem ismerik a szavazóurna fogalmát”. Kiemelte: Iránban rendszeresen választásokat tartanak, és az ország vezetőit ezeken hagyják jóvá – ellentétben a sivatagi királysággal, ahol a dinasztián belül, a nép megkérdezése nélkül döntenek.

Washingtonban – még az Obama-adminisztráció idején indított folyamat részeként – a kongresszusban ideiglenesen leállították az Irán elleni szankciókról szóló vitát, hogy ezzel is támogassák Róhani győzelmét. 

Később, egy ballisztikus rakéta kísérleti kilövése miatt újabb büntetőintézkedéseket akasztottak Teherán nyakába. Amerikában ma is megosztottak Róhani megítélésében. Az elnöki apparátus körüli keményvonalasok szerint Iránt el kell szigetelni, meg kell törni, az atommegállapodást pedig újra kell tárgyalni. A másik oldal türelmesebb, megengedőbb a perzsa állammal szemben, némiképpen hasonulva az Európai Unió álláspontjához. 

 Helga Schmid, az EU külügyi szolgálatának a főtitkára még Trump januári hatalomra lépésekor megüzente Brüsszel véleményét, hangsúlyozva, hogy az amerikai elnök nem módosíthatja az egyezményt. „Többoldalú megállapodásról van szó, amelyet kétoldalúan nem lehet újratárgyalni” – mondta. A szerződésben az Egyesült Államok mellett Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Oroszország és Kína is részt vett. 

Moszkva is örül

Róhani újraválasztását a Kremlben is kedvező fejleményként értékelték. Az új iráni vezető első négyéves ciklusában kilencszer találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Legutóbbi, 2017. március végén tett moszkvai látogatásán 16 megállapodást írtak alá. Orosz megfigyelők szerint Róhani külpolitikai sikerei (az atomegyezmény mellett az oroszokkal való kapcsolatépítés) hozzájárultak az újraválasztásához. Amelyhez, tegyük hozzá, Moszkvának is fűződtek érdekei. Emiatt is a márciusi megállapodásoknál az orosz fél nagyvonalúan járt el, kiváltképpen az atomenergiai és a gázipari kooperációban, a két ország vasúthálózatának hatékonyabb összekapcsolásában, valamint a pénzügyi együttműködésben. Ez utóbbit illetően megegyeztek, hogy az iráni kártyás fizetési rendszert, a Setabót ez év augusztusától összekapcsolják a hasonló orosz szisztémával, a Mirrel (amelyet 2014-ben azért hoztak létre, hogy a szankciók miatt is előmozdítsák Oroszország pénzügyi függetlenségét a nyugati rendszerektől).  

Róhani jelentős szerepet játszott a szíriai válság megoldására tett erőfeszítésekben, Moszkva partnereként Oroszország közel-keleti befolyása megerősítésében – mondják a Kremlben. A szíriai válság megoldására létrehozott két, gyakran egymást befolyásoló nemzetközi csoport keleti, orosz irányítással működő részében (az „asztanai folyamatban”) Irán szerepe kulcsfontosságú. Teherán évek óta csapatokkal, fegyverek szállításával támogatja a felkelők elleni harcban az Aszad-rezsimet.

Megkötött kézzel

A jogi végzettségű, de az iszlám klérus hierarchiájába is betagozódott Róhani keze azonban meg van kötve, hiszen Ali Hámenei ajatollah, a legfelső vallási vezető felülbírálhatja az államelnök, a kormány bármelyik intézkedését. Elemzők emiatt is fenntartásokkal viszonyulnak Irán ígéretéhez, hogy a nemzetközi egyezmény szerint teljesen leállítja katonai célú atomprogramját. Megjegyzendő, hogy Róhani személye bizonyos garanciát jelenthet. Ugyanis az elnök 16 évig volt az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára, és vezető szerepet játszott az atomegyezmény kidolgozásában, emiatt „diplomata sejknek” nevezték Nyugaton. 

Ugyanakkor a szankciók egy részétől megszabaduló perzsa állam gazdasága meglódulhat a következő időszakban. Ha az iráni gazdaság, a külkereskedelem fellendül, az megnöveli a síita klérus által vezetett ország súlyát a síita–szunnita ellenségeskedés által erősen megosztott Közel-Keleten. 

Ezek is érdekelhetnek

További híreink