– A sajtó fő témája mostanában a túlóratörvény. Mi a kormány álláspontja a kritikákról?
– A kritikák csak az ellenzék politikai hisztériakeltésének az eredményei. A szocialisták egymillió embert tettek munkanélkülivé, megduplázták a munkanélküliséget, megalázó bérekért dolgoztatták az embereket. A mostani törvény célja egyértelmű: aki többet szeretne dolgozni, hogy így többet is kereshessen, az ezt megtehesse. Ez elől le kell bontani a bürokratikus akadályokat.
– De ha egy munkáltató szemével nézzük, akkor, ha a törvény engedi, hogy többet dolgozzon egy alkalmazott, ezt rákényszerítheti a munkavállalóra.
– Ez nem így van. A törvényjavaslat egyértelműen fogalmaz, és bevezeti az önként vállalt túlmunka fogalmát. A foglalkoztatott tehát csak akkor dolgozik többet, ha ő is akarja. A dolgozókat ráadásul a törvény mellett a kormány gazdaságpolitikája is védi. 2010 óta az a célunk, hogy munkaalapú gazdaságot építsünk, teljes foglalkoztatottsággal. Ehhez ma már közel vagyunk, sőt egyes szektorokban munkaerőhiány van. A munkaerőpiac most már inkább keresleti jellegű. A szocialisták kormányzása alatt a foglalkoztatók valóban visszaélhettek a helyzetükkel, és előnytelen alkukba kényszeríthették a dolgozókat, mondván: minden munkahelyért sorban állnak. Ma a helyzet teljesen más: a cégek versenyeznek a munkaerőért, és abban érdekeltek, hogy a jó munkavállalóikat megtartsák.
– A másik nagy vihart kavaró ügy a CEU esete. Immár Bécsbe költözött az egyetem. Most örül a kormány?
– A kormány annak örül, ha a törvényeket mindenki betartja, törvényenkívüliséget senkinek sem biztosíthat. Legalábbis a polgári kormány nem, hiszen a szocialista-liberális kormányzat Soros György egyetemére szabott korábban egy olyan törvényt, amely egyedi előnyöket nyújtott neki.
– Ha Bécsből megcsinálja az akkreditációt a CEU, visszajöhet később?
– A Soros-egyetem úgy „megy”, hogy marad, mert számos képzést továbbra is Budapesten tart. Ez az egész ügy egy Soros-féle politikai blöff. A hálózata számára, amely erőlteti a bevándorlást és a nyílt társadalom megvalósulását, kapóra jön az ilyen hangulatkeltés.
– A bürokráciacsökkentés jegyében háromezer dolgozót küldenek el a minisztériumokból. Hogy áll ez a folyamat?
– A szocialisták szerint nagy állam kell, a liberálisok szerint kicsi. Mi pedig azt mondjuk, hogy cselekvő és hatékony. Ezért kell időről időre felülvizsgálni, hogy a minisztériumi feladatok mennyisége összhangban van-e a létszámmal. Most is ez történt. Annyi ember dolgozzon a tárcáknál, ahányra tényleg feltétlenül szükség van ahhoz, hogy jól tudják végezni a munkát. A bürokráciacsökkentés másik célja pedig az, hogy a központi közigazgatásban dolgozók nagyobb bért kapjanak. A versenyszféra fizetései, amelyek rendkívül dinamikusan növekedtek, elfutottak a központi közigazgatás bérei mellett. Ezt orvosolni kell, ezért lesz egy átlagosan közel harmincszázalékos emelés 2019-től a központi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselőknél.
– Ön azt mondja, akkora állam kell, amennyi a feladat. Akkor az is megtörténhet, hogy fél év múlva visszavesznek 1500 embert?
– Ez valószínűtlen. Egyébként pedig a kormányzati személyügyi központ feladata lesz a feladatok és a létszám összhangjának a biztosítása.
– 2018 a családok éve. Jövőre még tovább bővülhet a családtámogatás?
– Ez a nemzeti konzultáció eredményének is a függvénye, amelyet eddig közel egymillió magyar töltött ki. Ez is bizonyítja, hogy a családtámogatások ügye érdekli az embereket. Az már biztos, hogy a kétgyermekesek családi adókedvezménye jövőre is növekszik. Míg 2016-ban két gyermek esetében húszezer forint volt, jövőre már havonta negyvenezer lesz. A Családi otthonteremtési program decemberben is bővült a kétgyermekesek tízmilliós, kedvezményes kamattámogatású kölcsönével, és várhatóan a jövőben is bővül, erről a kormány a konzultációt követően hoz döntést.
– Még két olyan téma van, amelyet rendszeresen felhoznak a kormánnyal szembeni kritikaként: az oktatás és az egészségügy. Az ígért egészségügyi átalakítás mikor indulhat el, s mikorra fejeződik be?
– Mindkét területen jelentős előrehaladás van: országszerte zajlanak a kórház- és az iskolafejlesztések. Az Egészséges Budapestért program is a tervek szerint zajlik. A kormányzat azzal a kitétellel, hogy ezentúl fegyelmezettebb gazdálkodást vár a kórházaktól, kifizette az adósságállományukat. Emellett a kabinet már elfogadta a sürgősségi ellátás átalakításának a koncepcióját is. Valamint folytatódik a béremelési program az ápolók esetében. 2016-ban kezdtünk hozzá, azóta minden évben nőtt a bérük, s 2019 és 2022 között további 72 százalékkal.
– És az ellenzéki kritikák?
– Sajnálatos, hogy az oktatás és az egészségügy ügyét az ellenzék csak akkor emeli fel, amikor attól politikai hasznot remél. Amikor kormányon voltak, mindkét ágazatot kivéreztették, ápolók, orvosok, pedagógusok ezreit tették utcára, és megalázóan alacsony béreket fizettek nekik.
– És az oktatásban várható valamilyen átalakítás?
– A bajorok találóan azt mondták: Laptop und Lederhose, azaz versenyképes tudás és a nemzeti identitás megőrzése. Az oktatás területén nekünk is ez a célunk. Erről szól a duális képzés, a Corvinus Egyetem új működési modellje vagy a nemrég elindított Tanítsunk Magyarországért! program. Ezt a célt szolgálja majd az új Nemzeti alaptanterv is.
– 2019-ben milyen új intézkedésekre számíthatunk?
– Nem változtatunk azon a politikán, melynek a középpontjában a magyar nemzeti érdek, Magyarország biztonságának a megőrzése és a gyermekes családok támogatása áll. A kormány célja, hogy hazánk 2030-ra az Európai Unió első öt olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni. A gazdasági bővülés, a bérnövekedés, a foglalkoztatottsági adatok mind azt jelzik, hogy a magyar emberek és a kormány közös erőfeszítései nem voltak hiábavalók, s hazánk ma már jobban teljesít. Jó úton járunk, nem szabad engednünk, hogy letérítsenek róla. 2019-ben a legfontosabb feladat, hogy az előttünk álló veszélyeket és akadályokat elhárítsuk. Ma kettő ilyet tudunk beazonosítani: a bevándorlás erőltetését és a Soros-féle nyílt társadalom híveinek mestertervét, az Európai Egyesült Államokat, tehát azt, hogy még több hatalmat kapjon Brüsszel, s meggyengítsék a nemzetállamokat. Ez utóbbi azért veszélyes, mert elvennék a jogot tőlünk, hogy mi dönthessünk a saját sorsunkról. A migráció pedig veszélybe sodorná mindazt, amit eddig elértünk. Mivel ezek szorosan összefüggnek, mindkettőről dönthetünk az európai parlamenti választások alkalmával. A tét nem kicsi!
NÉVJEGY
1982. január 23-án született, Budapesten
Nős, két gyermek édesapja
2004-ben végzett az ELTE-n tanárként
2008-ban a Budapesti Corvinus Egyetem – Századvég Alapítvány posztgraduális képzésén folytatta tanulmányait
Dolgozott korábban politikai tanácsadóként a KIM-ben (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium), valamint az Emmiben, országgyűlési képviselőként és frakciószövetségi szóvivőként
Fotós: Kőhalmi Péter
