Betelt a pohár: 9 sajtóügynökség, például az AFP szólította fel a Google-t, a Facebookot és a Twittert, illetve más netes óriásokat, hogy kikényszerítsék azon szerzői jogok megfizetését, amelyekkel egyébként elképesztő nyereséget termelnek a drága pénzért előállított tartalmat „ingyen” terjesztő nagyvállalatok. Jó ideje az uniós hatóságok és döntéshozó szervek berkein belül is sokszor felbukkanó téma az internetes óriáscégek adóztatása. Ezek ugyanis eddig úgy használták a több millió híranyagot, hogy nem azok keletkezési helyén fizették utánuk a jogokat.
„A Facebook a világ legnagyobb médiumává vált… Mégsem rendelkeznek hírszerkesztőségekkel, nincs szíriai újságírójuk, aki veszélybe sodorja az életét, nem működtetnek zimbabwei irodát, amely Mugabe távozását vizsgálná, és nem ők járnak utána helyi újságírók által küldött információk hitelességének” – olvasható az ügynökségek állásfoglalásában, melyet a Médiapiac.com portál idéz.
A szabad információhoz való hozzáférést az internet egyik legnagyobb győzelmének tekintjük, de ez csak egy mítosz – írják.
Ám például a Facebook a tavalyi évben háromszorosára, 10 milliárd dollárra növelte nyereségét. Az ügynökségek szerint ezek a cégek "nagymértékben profitálnak mások munkájából", amelynek segítségével 60-70 százalékos bevételnövekedést realizálnak, miközben a média hirdetési bevételei tavaly kilenc százalékkal csökkentek Franciaországban.
Az IAB Hungary idén márciusban, az Evolution konferencia keretében jelentette be a 2016-os évre vonatkozó Adex-számokat, valamint az idei piaci várakozásokat feltáró AdExpect-kutatás eredményeit, amelyből megtudhattuk, hogy 2016-ban 68,38 milliárd forintot tett ki a reklámpiac digitális szegmense, amely 22 százalékos bővülést jelent.
Folytatódott a globális szereplők (elsősorban a Google, Facebook értendő ide) térnyerése, mostanra ezek 51 százalékos aránnyal képviseltetik magukat a digitális piacon belül. A display piacnak 28 százalékát, a mobilnak azonban már 85 százalékát viszik a globális játékosok.
A francia, német és spanyol újságírók által tett erőfeszítések noha arra késztették az internetes óriásokat, hogy bizonyos összegeket már befizetnek, de ez nem elegendő, és mindössze "néhány szimbolikus morzsa" jut el azokhoz, akik a valódi munkát elvégzik helyettük.
A hírügynökségek ragaszkodnak ahhoz, hogy az Európai Unió biztosítsa számukra a szerzői jogokat, azonban ebben a kérdésben sincs száz százalékos egyetértés, mivel néhány európai parlamenti képviselő aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a javaslat veszélybe sodorhatja az internetezők hírhez való szabad hozzáférését. Ennek kapcsán megjegyzik: "Az internethasználókat nem érinti a javaslat… Azt szeretnénk elérni, hogy azok, akik most a reklámbevételek aránytalanul nagy részét zsebre teszik, osszák meg azokkal, akik a munkát ténylegesen elvégzik."
Előrelépést jelent, hogy a Facebook a héten jelentette be, hogy helyben, a tevékenysége szerinti országokban fogja könyvelni reklámbevételeit ahelyett, hogy dublini székhelyén venné nyilvántartásba azokat. Ez a lépés Magyarországon is fontos változást hozhat a reklámpiacon. Dave Wehner, a cég pénzügyi vezetőjének tájékoztatása szerint a közösségi médiaportál 2018-ban hajtja végre a változtatást, és 2019 első felében kívánja befejezni az új értékesítési struktúráját.
"Az Európai Bizottság várhatóan márciusban terjeszti elő jogalkotási javaslatát azon multinacionális digitális vállalatok megadóztatásáról, amelyeket azzal vádol, hogy a nyereségük után fizetendő járulékukat alacsony adókulcsú uniós tagországokban róják le, például Írországban vagy Luxemburgban. Az alapprobléma az, hogy sem a cégek, sem azok tevékenysége fizikailag nincs jelen azokban az országokban, ahonnan bevételét eléri, márpedig a klasszikus adózás logikája alapján a jelenlétre lenne szükség a megadóztatáshoz" – írja a HVG.
A fellebbezést a következő szervezetek írták alá: AFP, a német DPA, az angol Press Association, a spanyol EFE, az olasz Ansa, a svéd TT, a belga Belga, az osztrák APA és a holland ANP.
