Csak több év alatt lehetne „lenullázni” a Magyar Nemzeti Bank felhalmozott veszteségét, kérdéses azonban, hogy ezt a jegybank nyereségéből hogyan lehetne megoldani – mondta az Állami Számvevőszék elnöke csütörtökön, Egerben a 61. Közgazdász-vándorgyűlésen.
Windisch László jelezte: a 127 milliárd forintos kamatnyereség eltörpül a mintegy 2000 milliárd forintra rúgó veszteség mellett, a költségvetésből történő visszapótlás pedig a fiskális politikát hozná rendkívül nehéz helyzetbe. Jóllehet a magyar jegybank törvénynek erre az ellentmondásos helyzetre választ adó módosítása folyamatban van (aminek eredményeképpen a költségvetésnek jövőre még egész biztosan nem lenne visszatérítési kötelezettsége), a Költségvetési Tanácsnak ugyanakkor már idén decemberben választ kell adnia arra, hogy indokolt lenne-e a jegybanki tőke költségvetési forrásból történő növelése. Windisch László hozzátette: bár különböző elméletek léteznek a jegybanki tőke szerepéről és fontosságáról, a problémát előbb utóbb megnyugtatóan és véglegesen kezelni kell.
Windisch László arra is felhívta a figyelmet arra is, , hogy a Költségvetési Tanács tagjaként nehéz helyzetben van, amikor arról kell döntenie, hogy melyik az az év, amikor a költségvetés „kibírja” a jegybanki tőke – legalább részbeni – kiegészítését. Megjegyezte: az MNB saját tőkéjének feltöltése a jegybank függetlenségét javítaná, míg a kormánynak a probléma feloldására tett lépése a függőségét erősítené.
Windisch László a Számvevőszék munkájának átalakítása kapcsán arról beszélt, hogy a belső átszervezések befejeződtek, a kompetencia-központként is működő igazgatóságok hozzáláttak a mélyebb, lényegi kérdéseket is feltárni hivatott ellenőrzések tervezéséhez és lebonyolításához. Arról is szólt, hogy a számvevőszék munkájának megerősítésére úgynevezett kockázatalapú, adatvezérelt rapid vizsgálatokra tértek át nem egy esetben. Ez vizsgálati módszer gyorsítja és hatékonyabbá teszi számvevőszéki ellenőrzéseket – mutatott rá Windisch László.
Címlapkép: Vémi Zoltán/Világgazdaság
