Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelezte, hogy nagyobb személyes ellenőrzést szeretne az uniós kiadások egyharmada felett. Egy, a Politico című brüsszeli lap által megismert belső bizottsági dokumentum ismerteti, hogy a szegényebb területek finanszírozásának reformját a közvetlenül az ő irányítása alatt működő részleg hajtja majd végre.
Az úgynevezett kohéziós politikát jelenleg a Bizottság régiókért felelős osztálya irányítja az egyes országok helyi szerveivel együttműködve. Ez a terület csaknem 400 milliárd eurót tesz ki az EU hétéves költségvetésében.
A felülvizsgálat hatással lehet a kérdéssel megbízott biztos, a portugál Elisa Ferreira munkakörére. A brüsszeli botrány különösen kiélezett helyzetben robbant ki – nyilván nem véletlenül most szivárogtatták ki –, hiszen nagy erőkkel folyik a harc az uniós csúcspozíciókért.
Von der Leyen döntése élesen szembeállítja őt a régiókkal, amelyek attól tartanak, hogy a hatalomcentralizáció következtében kevesebb pénzt kapnak a jövőben. A brüsszeli lap által látott levélben több mint 100 regionális szervezet és önkormányzat hatalomátvétellel vádolta a Bizottság vezetőjét, attól tartanak, hogy kimaradnak a kohéziós politika jövőjének alakításából.
Veszélyben van a kohéziós politika – írta Vasco Alves Cordeiro, a helyhatóságokat képviselő brüsszeli testület, a Régiók Európai Bizottságának elnöke.
Óvatosnak kell lennünk azokkal a tendenciákkal szemben, amelyek Európa legsikeresebb politikájának államosítására irányulnak – tette hozzá. A Bizottság sajtóosztálya minderre szűkszavúan csak annyit válaszolt, hogy Von der Leyen „nagyon ragaszkodik a kohéziós politikához”.
Miközben a blokk növeli védelmi képességeit és felkészül a Kínával vívott kereskedelmi háborúra, a belső bizottsági dokumentum szerint a következő években a szegényebb területek finanszírozása lekerül a prioritási listáról.
- A programot az EU 1980-as évekbeli bővítése után növelték, és
- jelenleg a blokk legdrágább szakpolitikája – a 2021–2027 közötti időszakban 392 milliárd euróval.
- A pénz nagy részét a Dél- és Kelet-Európában található elmaradott régiók kapják,
- főleg környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra kiépítésére, például új autópályák építésére fordítják.
Botrány, hogy a költségvetés egyharmadát nem lehet majd a leendő biztosok elé terjeszteni – mondta egy névtelenséget kérő uniós diplomata, aki a tömb végrehajtó testületével szembeni csalódottságának adott hangot.
A bizottsági dokumentum a kohéziós politikát a „gazdasági konvergencia és fellendülés” fejezetben sorolta fel, utalva arra, hogy a finanszírozást egy ország gazdasági teljesítményének javítására lehet felhasználni, szemben a társadalmi kohézió homályosabb fogalmával.
A fókuszt a társadalmi kohézióról a gazdasági kohézióra terelik át – mondta egy másik uniós tisztviselő. A jelenlegi szabályok szerint a régióknak nyújtott finanszírozás olyan szociális programokhoz is hozzájárul, mint a munkavállalók átképzési programjai és a marginalizált közösségek oktatása.
Von der Leyen minél több pénz elosztását vonja saját felügyelete alá
A központosításra tett kísérletként a Bizottság a szakpolitika felülvizsgálatát egy olyan szervezetnek adta át, amelyet a blokk 700 milliárd eurós, járvány utáni helyreállítási alapjának kezelésére hoztak létre, és amely szintén Von der Leyen közvetlen irányítása alatt működik.
Von der Leyent gyakran kritizálják amiatt, hogy koncentrálja a hatalmat, a hatásköröket egy szűk csoport kezébe vonja össze. Most felvetődik annak gyanúja, hogy a régiók háttérbe szorításával megszerzi a felügyeletet a brüsszeli pénzek egyik stratégiai fontosságú területe felett.
A brüsszeli lap által látott levélben 15 uniós ország összesen 111 régiójának képviselője kritizálta Von der Leyen döntését a kohéziós pénzek centralizációjáról.
A kohéziós alapokból Portugália déli régiói, valamint Lengyelország keleti régiói kapják a legtöbb pénzt. A von der Leyen újrázásával kapcsolatos háttértárgyalásokon így az ezeket a régiókat képviselő európai parlamenti tagok minden bizonnyal felvetik a kérdést – von der Leyennek minden szavazatra szüksége van, hogy a Parlament is áldását adja második ciklusára, ha ezt előzőleg az Európai Tanács is jóváhagyja.
VDL brüsszeli kritikusai szerint a Bizottság elnöke túlságosan is arra összpontosít, hogy Amerikával és Kínával való versenyben uniós szintű ipari óriásokat hozzon létre – a szociális és regionális fejlődés rovására.
Nem vagyunk olyan kínai rendszer, ahol a dolgokat felülről lefelé rendezik – kifogásolják.
A hírek szerint VDL tervei között az is szerepel, hogy a kifizetéseket attól tennék függővé, hogy az országok – és nem a régiók – teljesítenek-e konkrét célokat. Ez drámai változást jelentene a jelenlegi rendszerhez képest, amelyben a finanszírozást a helyi szerveknél felmerült költségek visszatérítéseként fizetik. Ez nagyon hasonlítana a koronavírus járvány gazdasági következményeinek felszámolására létrehozott alap működési elvéhez.
A cikk itt olvasható.
