Vitatkoznak a mentőövről

Hírek Kolek Zsolt
Miközben az infláció több mint két évtizedes csúcsra, 11,8 százalékra ért, a négypárti szlovák kormány továbbra sem tudott megegyezni a 2023 végéig nyújtandó 1,3 milliárd eurós szociális mentőcsomag részleteiről.

Így a fokozódó megélhetési válság enyhítésére hozandó érdemi intézkedések továbbra is váratnak magukra, ami még inkább erodálhatja a 2020 tavasza óta hatalmon lévő kormánypártok támogatottságát. A politikai viták végigkísérték előbb az Igor Matovič, majd tavaly április óta az Eduard Heger által vezetett kabinet működését. A koalíción belül már a koronavírus-járvány kezelése kapcsán is éles törésvonal alakult ki a jobboldali liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) elnöke, Richard Sulík gazdasági miniszter és a kereszténydemokrácia felé hajló OĽaNO párt vezetője, Igor Matovič akkori kormányfő, jelenlegi pénzügyminiszter között.

Két dudás egy csárdában

Sulík a gazdaságot kevésbé korlátozó járványügyi szabályok mellett kardoskodott, a miniszterelnökkel éles konfliktusba került a tesztelési és az oltási kampány kapcsán is. A Szputnyik V oltóanyag megvásárlása miatt kirobbant koalíciós válság végül Matovič bukásához vezetett. A kormányszövetség Eduard Heger vezetésével működött tovább, aki igyekszik szót érteni a Sulík vezette SaS-szel. Így a koalíciós feszültség egy időre enyhült, de a kormányzati munkát pénzügyminiszterként folytató Matovič és Sulík között hamar kiújultak az ellentétek.

Utóbbi éppúgy bírálta a pénzügyi tárca által kidolgozott adóreformot, mint az oltakozási kedvet növelni hivatott vakcinalottót vagy az időseknek járó oltási pénzjutalmat. Az adójogszabályok átalakítása kapcsán a gazdasági miniszter azt kifogásolta, hogy a tervezet nincs eléggé alaposan kidolgozva, a fedezete sem megalapozott – Matovič végül némileg átdolgozva a múlt ősszel mutatta be a pénzügyi tárca 2023-tól életbe lépő adóreform-tervezetét, melynek kapcsán végül elvi egyezség született.

Több dudás…

A pozsonyi koalíción belül a szociális és gazdasági kérdésekben a törésvonal a megszűnés határára jutott kis liberális kormánypártból, a Za ľudíból (Az emberekért) távozó képviselőkkel megerősödött SaS és az OĽaNO mellé felsorakozott, a szociálpolitikai kérdésekben ugyancsak konzervatív felfogást képviselő Sme rodina (Család Vagyunk) között húzódik. Ez mutatkozott meg az utóbbi párt irányította szociális és családügyi tárca által kidolgozott nyugdíjreform kormányon belüli vitáiban is.

Hasonlók a frontvonalak a nemrég bejelentett szociális mentőcsomag ügyében is. Mielőtt ennek részleteibe bocsátkoznánk, érdemes megemlíteni, hogy az OĽaNO a legfontosabb választási ígéretét jelentő korrupcióellenes küzdelemben nem számíthat egyértelműen a Sme rodina támogatására, ami egy újabb markáns törésvonalat képez a pozsonyi koalícióban. Ennek láthattuk a példáját, amikor a Boris Kollár házelnök által vezetett Család Vagyunk képviselői nem szavazták meg Robert Fico exkormányfő mentelmi jogának a felfüggesztését az ellene indított korrupciós eljárásban. Fico végül nem is került vizsgálati fogságba, szabadlábon védekezik. A félreszavazás súlyos presztízsveszteséget okozott a támogatottsági mélypontján lévő szövetségnek.

Családtámogatás

A kormánypártok megítélését aligha javítja, hogy a múlt héten továbbra sem sikerült megállapodásra jutniuk az infláció hatásait mérsékelni hivatott mentőcsomagot illetően. A tervek szerint az idén 260 millió, jövőre pedig több mint egymilliárd eurót fordítanának erre a célra. Az OĽaNO, a Sme rodina és a Za ľudí képviselői még április 21-én jelentették be, hogy gyorssegélyként 133 milliót, az év végéig pedig további 130 milliót adnának a leginkább rászorulóknak és a gyermekes famíliáknak. A jövő évre pedig – a családtámogatást tovább növelve – már gyerekenként havi 200 eurót ígértek.

Az SaS kifogásolja, hogy az egy gyermek után járó támogatás mintegy harmadát (60 euró) ún. szabadidős tevékenységre fordítható utalvány formájában kapnák meg a családok, de Sulíkék az adóbónusz növelését is ellenzik. Utóbbival a kormány, mivel a személyi jövedelemadót csökkenti, forrásokat vonna el a települési önkormányzatoktól. Szlovákiában a települési és a megyei önkormányzatok a természetes személyek, vagyis az alkalmazottak és a kisiparosok adójából befolyó összeget kapják vissza, 70:30 arányban. Vagyis ha kevesebb jövedelemadót fizetnek a természetes személyek, akkor az önkormányzatok bevétele is csökken. Az SaS azt is kifogásolja, hogy Matovič a száz legnagyobb nyereséget felhalmozó cég megadóztatásából fedezné a mentőcsomagot. Az újabb koalíciós vitában a hírek szerint az SaS-nek az elvi kifogások mellett más feltétele is van. Sulíkék az adóbónusz növelését csakis akkor támogatnák, ha a pártjuk jelölhetné a gazdasági versenyhivatal új elnökét. A szociális csomag a múlt héten végül nem is került a kormány elé, a pénzügyminiszter egy hetet adott a kérdés tárgyalásos rendezésére. Matovičék szerint a koalíciónak nincs értelme, ha az SaS akadályozza a családok megsegítését.

Huszonkét éves negatív csúcs

Miközben a koalíciós pártok a szociális csomag elfogadásáról vitáztak, a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala (ŠÚSR) múlt pénteken közzétette a legfrissebb inflációs adatait. A pénzromlás üteme áprilisban a márciusi 10,4-ről 11,8 százalékra nőtt. A fogyasztói árak már a tizenötödik egymást követő hónapban emelkedtek, a drágulás legutóbb 2000 júniusában volt hasonló mértékű. A nagy ütemhez leginkább az élelmiszerek, az üzemanyagok árának és a rezsiköltségeknek a növekedése járult hozzá.

A szlovákiai háztartások a legtöbbet továbbra is a lakhatásra és az élelmiszerekre költik, ezeken a területeken a drágulás az előző hónapban két számjegyű volt. Tavaly április óta az élelmiszerek ára 14,3 százalékkal nőtt – ezen belül a kenyér és a pékáruk 16,4, az étkezési olajok 29,8, a zöldségek 26,2, a tejtermékek 13,2, a húsfélék pedig 12 százalékkal kerülnek többe. A lakbérek 19,7, a karbantartási költségek 19,2 százalékkal növekedtek. A fenti időszakban az üzemanyagok 31,2 százalékkal drágultak.

Öröm az ürömben, hogy a havi pénzromlás üteme némileg lassult. A szakemberek várakozása szerint az év második felében már némileg mérséklődhet az infláció, de a szlovák gazdaság kilátásai a kiszámíthatatlan külgazdasági környezet miatt cseppet sem rózsásak.

Az elemzők a következő hónapok tekintetében a megélhetési válság fokozódásával számolnak, ez csakis érdemi kormányzati lépésekkel enyhíthető. Várakozásaik alapján a pozsonyi koalíció, ha megkésve is, de végül rábólint a szociális csomagra, ám a tervezett intézkedések csak részben csökkentik majd az árdrágulás hatásait a leginkább rászorultak körében.

(Borítókép: Vladimir Simicek / AFP)

További híreink