Viszlát, hagyományos cigaretta?

Hírek Figyelo.hu
Rendkívül mozgalmas tíz év van a hazai cigarettapiac mögött; e szegmens a jövedékiadó-bevételek miatt mindig is a politika homlokterében volt.

A 2010-es évek legelején még arról szólt a dohányipari ágazat, hogyan lehet a hagyományos cigaretta jövedékiadó-tartalmát az államháztartás és a fogyasztók számára is a lehető

„legfájdalommentesebben” felzárkóztatni az uniós elvárásokhoz, megfelelve az irányelveknek, amelyeket a dohányzás visszaszorítása érdekében alakítottak ki.

Eközben ma arról lehet és kell beszélni, hogyan lehet teljesen kiiktatni a fejlett országok kultúrájából a hagyományos füstszűrős termékeket, s a keletkező űrt innovatív produktumokkal kitölteni. Ennek nyomán teljesen átalakul a termékek hazai kiskereskedelme, amelynek az egyik pillére az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt., a trafikok koncessziójáért felelős cég volt. A társaság épp megszűnik, s helyét a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága veszi át.

A trafikok kikerültek a NAV hatásköréből

Mi több, jövőre már minden egyes hagyományos portéka egyenruhát kap, csak a márkát lehet feltüntetni, valamint a veszélyekre figyelmeztető feliratokat.

A nemzeti dohányboltok száma a rendszer 2013-as létrehozása óta nyolc-kilenc százalékkal csökkent.

Míg nyolc esztendővel ezelőtt 6422 koncessziós szerződéssel és kijelöléssel működő üzlet volt, addig ez év augusztus 31-én már csak 5894 – közölte a Figyelő érdeklődésére az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. A kiadható dohánybolt-koncessziós jogosultságokat meghatározó jogszabályi szakasz legutóbb 2019. december 15-én módosult, aminek a következtében csökkent a településenként kibocsátható engedélyezések mennyisége. A törvény szerint a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságok számát az adott helység lélekszáma alapján határozzák meg. 2019 decembere előtt háromezer lakosonként volt kiadható egy engedély, míg a módosítás után ez négyezerre emelkedett. Egy településen – vagy egy kerületben – egy koncesszió visszaadása vagy visszavonása pedig mindaddig nem jár pályáztatási kötelezettséggel, amíg a meglévő engedélyek száma nem csökken a kiadhatóké alá.

A működő dohányüzletek számának folyamatos, de kismértékű csökkenése e jogszabályi szakaszok változásával hozható összefüggésbe az ND Nonprofit Zrt. szerint. Ott, ahol a nyilvános pályázat eredménytelen, vagy a dohány-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlása megszűnt, esetleg ahol még nem is folyik, a törvény lehetőséget ad kereskedő kijelölésére. Ennek célja, hogy átmeneti jelleggel biztosítsa a lakossági ellátást addig, amíg nincs új koncessziós szerződés. A koncesszióval és a kijelöléssel működő dohányboltok között az egyik alapvető különbség az, hogy

míg a koncessziós jog húsz évre szól, addig a kijelölés bármikor indoklás nélkül, írásban visszavonható, és a kereskedő is bármikor felmondási idő nélkül visszaadhatja.

Egyáltalán nem zárható ki, hogy a következő években tovább csökken a hazai trafikok száma, ugyanis a hagyományos produktumok forgalma apad, az innovatívoké nő, de utóbbiak közül például az e-cigaretta-kapszulák eladása nem csak a dohányboltokban lehetséges, vagyis itt bevételkiesést szenvednek. A hevítős portékák eladása pedig egyelőre nem kompenzálja a hagyományosaknál kieső bevételeket. Pusztán sodródohány-értékesítésből pedig nem lehet trafikot fenntartani önálló termékkínálattal, mindenképpen kell valami kiegészítés. Ugyanakkor nem is ez a hazai piac fő problémája, hanem az, hogy mint írtuk, a sodródohány jövedéki adója arányában nagyobb mértékben nőtt, mint a hagyományos cigarettáé, ami azt is jelenti, hogy ebben a kategóriában jobban bővült az eladás az elmúlt tíz esztendőben – nagyon sokan szoktak át erre a produktumra.

A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható.

Asztmagyógyszer-gyárat vett a dohányipari óriás

(Borítókép: Europress/AFP)