Visszaütött a fejlettség a járvány idején

Hírek figyelo.hu
A fejlettebb régiókban ütött nagyobbat a vírus a családi büdzséken, ám a válság hatásai mégis jobban nyomhatják az elmaradottabb, keleti országrészt, mert az ottani családoknak nincs számottevő tartalékuk, s a fizetőképes kereslet visszafogottsága miatt a szolgáltatások visszaépülése is lassúbb lehet.

A gazdaságilag fejlettebb régiókban élőket ütötte meg jobban a koronavírus-járvány – derült ki az Intrum és a GKI lakossági fizetőképességi indexe (IFI) mellett elsőként publikált régiós index számításából. Az IFI index a válság előtti, márciusi 41,6 pontos értékéről 18,9 pontra esett, ám a most bemutatott regionális adatok szerint nagy eltérés van abban, hogy az ország különböző területein milyen mélynek élik meg a válságot.

  • A legnagyobb mértékben a Nyugat-Dunántúlon élők pénzügyi helyzete romlott, a régióban a regionális fizetőképességi index értéke 2020 áprilisában 46 százalékkal csökkent az első negyedévhez képest,
  • míg a Közép-Dunántúlon 41 százalékkal esett vissza a háztartások fizetőképessége.

Deszpot Károly, az Intrum értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója szerint a nyugat-magyarországi régió helyzetét egyértelműen meghatározta, hogy

az ide tartozó megyék gazdaságában hatalmas az autóipar súlya, ahol pillanatok alatt megérezték, hogy a koronavírus-járvány nyomán összeomlanak a globális ellátási láncok.

Ez sok helyen a termelés leállásához, elbocsátásokhoz vagy a bérek csökkentéséhez vezetett. Ugyancsak rontott a régióban élők fizetőképességén, hogy sokan Ausztriában vállaltak korábban munkát, ám az ingázást a határok lezárása lényegében lehetetlenné tette. Ugyancsak a határzár vezetett az osztrák állampolgárok kiszolgálására specializált szolgáltató szektorban dolgozók helyzetének ellehetetlenüléséhez, és idetartozik még az olyan kiemelt idegenforgalmi helyek forgalmának kiesése is, mint a Balaton vagy épp Hévíz.

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja.

További híreink