A kiskereskedelmi naptárban a június jellemzően nem a legerősebb hónap, de az utóbbi években megszokottá vált, hogy nyár elejére beindul a kereskedelem (pandémia hatások) és általában növekedés mutatkozik. Most azonban a KSH folyó áron összesen 16 százalékkal nagyobb növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest, amiből két dolog következik. Egyrészt a növekedés nagyjából hat százalékkal nagyobb, mint a mért infláció (10 százalék körüli), vagyis volt még a háztartásokban szufla a vásárlás tekintetében, de már jóval kisebb, mint tavaly ilyenkor, amikor öt százalékos infláció mellett ugyanekkora folyóáras növekedés mutatkozott a teljes kiskereskedelemben (üzemanyag értékesítéssel együtt számolva). Vagyis a mostani növekedés vérszegényebb, mint a 2021-es júniusi adat, amikor nem mellesleg az üzemanyag forgalom sem volt olyan erős, mint most. Másrészt ebből a folyóáras adatból az is következik, hogy az infláció erőteljesen meglátszik a kiskereskedelmen, nem igazán tudnak tompítani a kereskedők, tehát a jövőben fel kell készülni arra, hogy a piac gyorsan reagálja le az egyes termékek és szolgáltatások árváltozását. (A mostani KSH által számolt folyóáras értékesítés összesen 1429 milliárd forint volt, míg tavaly ugyanekkor 1232.)
A folyóáras növekedés gyengélkedését az úgynevezett volumenindex (némi túlzással: eladott termékek darabszáma) is alátámasztja. A KSH júniusban 4,1 százalékos volumen növekedést mért kiigazítatlan módszertannal. Ez önmagában nem tűnik rossz adatnak, de az előző három hónapban bőven 10 százalék felett volt a volumenindex és még februárban is súrolta a 10 százalékot a növekedés. Kissé megkapargatva a számokat, jól látszik, hogy az adatot elsősorban az üzemanyag forgalom erősítette, amely bőven 20 százalék felett volt. Megjegyzendő, hogy májusban ez az adat 30 százalék felett volt. Ha ezt leszámítjuk, akkor a növekedés már egészen más, mindössze 0,5 százalékos. Visszaesett például az élelmiszer forgalom, az iparcikk és a bútor értékesítés, ráadásul a ruházat is csak 4 százalék körül növekedett a májusi 35 százalék után. Vagyis a piac a növekedés ellenére nagyon nem kiegyensúlyozott. Ráadásul az árstopok torzítják is a képet, tehát a hatalmas növekedést mutató üzemanyag értékesítéssel sem keresik degeszre magukat a kutasok, ahogy a fél tucat árstoppal érintett élelmiszeren sem a kiskereskedők. Mindent összevetve a KSH növekedése mögött kissé borús hangulat rejlik, amit jól példáz a volumenindex naptárhatástól megtisztított és a kereskedelmi jelleggörbéhez igazított adatsor, ahol a KSH sem tudott növekedés kimutatni. Fél százalékos csökkenés jellemezte a júniust az összesített adatokban és az üzemanyag forgalom nélkül számoltban is, ezzel a módszertannal.
Hőnyi Gyula