Érdekes jelenségek ütött fel a fejüket az elmúlt egy évben, különösen azóta, hogy brutális drágulásokkal szembesültek a magyar fogyasztók. Egész Európában párját ritkította a profit húzta infláció, vagy közkeletű nevén a céges nyerészkedés itthoni megjelenése, ami legfőképpen azért volt fájó, mert a magyarországi vállalatok pont az energiaválság kellős közepén növelték a profitjukat, akkor, amikor idehaza végig húsz százalék fölött tanyázott az infláció. Csak ez az egy hatás a hazai drágulás ötödért felelt. Most pedig legújabban itt van a visszatekintő árazás, azaz a telekommunikációs cégek a múltbéli költségnövekedésük alapján emelnek árat, holott ezt már az infláció a legkevésbé indokolná. Ám most úgy tűnik, hogy a vállalatok az indokolatlan áremeléseikből végre visszaadhatnak valamit a bérből és fizetésből élőknek.
Várhatóan 8-10 százalékkal emelkedhetnek 2024-ben a keresetek
– mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán, a Raiffiesen Bank vezető elemzője, miután a folyamatban lévő minimálbér-tárgyalások alapján egyre inkább körvonalazódik, hogy miképp alakulhat a legkisebb bérek növekedése, ami az elmúlt évekhez hasonlóan a teljes bérdinamikát is meghatározza.
Bár sok részletkérdés vár még tisztázásra, és a munkaadók is megvárnák a november közepét, amikor a Központi Statisztikai Hivatal közzéteszi a harmadik negyedéves GDP-adatokat, a minimálbér 15 százalékos emelése szinte már eldőlt, egyedül a garantált bérminimum 10 százalékos emelése bizonytalan, de így az átlagos kétszámjegyű emelés a két bérelem vonatkozásában Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint is összejöhet.
A cikk teljes terjedelmében a Világgazdaság oldalán olvasható
Címlapkép:Shutterstock
