Virtuális asszisztensek megalkotói: székelyföldi IT-cég uniós pályázatok forgatagában

Hírek Csinta Samu
Több uniós projekt szoftverfejlesztési partnereként került be a világ informatikai körfogásába egy háromszéki cég. Hogyan lehet labdába rúgni a különböző „szilíciumvölgyek” árnyékában? – erről beszélgettünk a sepsiszentgyörgyi Egnosis – ez a Gnome Design új márkaneve – alapító-tulajdonosával, Bihari Bélával.

– Hogyan kerül egy IT-cég egy uniós egészségügyi pályázatba?

– Szoftverfejlesztéssel indultunk, ám miután egyre több speciális tudást – szakszóval core-kompetenciát – sikerült felhalmoznunk, idővel terméktámogatási szolgáltatást is elindítottunk, ezzel párhuzamosan konzultáció, architektúra, dizájntervezés is szerepel a kínálatunkban. Több irányba is próbáltunk nyitni, és bár változatlanul éltek, mert éltettük a korábbi németországi munkakapcsolatainkat, változatlanul úgy érzem, hogy ilyen mázlista nem lehetek. A történet úgy kezdődött, hogy az egyik volt müncheni kolléganőm, dr. Emilie Schwalber – aki saját cégével orvosi-egészségügyi körök számára nyújt projektmenedzsment szolgáltatásokat – több év után meglátogatott, alaposabban megismerte a céget is. Akkoriban már futott egy Horizont elnevezésű EU-s kutatási program, amelynek célja, hogy valamilyen konkrét termékben testesüljön meg a kutatás eredménye. Ennek a programnak van egy egészségügyi vonala is. Általában nem egyetlen cég, személy vagy entitás pályázhat, hanem kis és középvállalkozásokat is felvonultató konzorciumok. És egyszer csak felhívott egy bioinformatikában dolgozó németországi kutatóprofesszor, miszerint dr. Emilie Schwarbertől hallott rólunk, a Gnome Design nevű szoftvercégről.

– Rögtön ráérzett a lehetőségre?

– Olyannyira nem, hogy kezdetben nem is vettem túl komolyan. Épp nyakig voltunk a passzív irodaházunk építésével kapcsolatos pályázatleadásban, kis híján el is engedtük a dolgot. Igazából egy kutatás-fejlesztési innovációban doktorált kolléganőnk győzött meg, hogy szerinte ne menjünk el mellette, tegyünk eleget az adminisztratív feladatoknak, aztán majd meglátjuk, mi lesz belőle. A német professzor is újra felhívott, így aztán elküldtük a pályázat ránk vonatkozó adatait. Aztán megértettem: a mi értékünk elsősorban abban áll, hogy általunk kelet-európai partner is részt vesz a pályázatban. Mi több, a gazdasági „kis tigrisnek” tartott Romániából, amivel az országot arra is ösztönzik, hogy fokozottan kapcsolódjon be a hasonló jellegű projektekbe. Akkoriban a székelyföldi IT-klaszter elnöke is voltam, állandó kapcsolatban álltam 40-50 céggel, ez tovább növelte a súlyunkat, és egyszer csak érkezett Brüsszelből az értesítés: elnyertük az 5,5 millió eurós, 2018-ban rajtoló ötéves projekt finanszírozását.

– Mi volt az elsődleges az önök számára: a rövid távú pénzügyi hozadék, vagy az európai piacon való megjelenés esélye?

– Ebben a száz százalékban előfinanszírozott projektben 450 ezer euró volt a mi részünk, a négy beszámolási periódusra osztott folyamat során főleg munkabért lehet elszámolni, illetve eszközöket és szabadalmaztatásokat, technológiai tudást lehetett megszerezni. Elsősorban a kollégák tudásának fejlesztéséhez kínálkozott kiváló lehetőség. Ugyanakkor mi voltunk az első magyar identitású romániai informatikai vállalkozást, amely ilyen projektben vehetett részt. Nemrég hatalmas rendezvény keretében jelentette be a kolozsvári NTT Data, hogy hasonló jellegű projekthez jutottak. Miközben nekünk azóta újabb kettő van.

– Alapvetően mit céloz a kutatás?

– Mint ismeretes, az uniós adatvédelmi szabályozás miatt eddig is roppant nehéz volt valós orvosi adatokat, korlefolyásokat, diagnosztikákat kinyerni kutatás céljára, erre tett rá újabb lapáttal a GDPR néven ismert, 2018-ban életbe lépett általános adatvédelmi szabályzat. Miközben Kína eszméletlen sebességgel fejleszti az orvosi diagnózisokra használható mesterséges intelligenciamodelleket és algoritmusokat. Eddig az volt a gyakorlat, hogy az összegyűjtött adatokat mennek a felhőbe, az értelmezésüket azonban tanulási folyamatnak kell megelőznie. A projekt keretében azt akarjuk megoldani, hogy az adatoknak ne kelljen elhagyniuk a kórházat, mi lokális résztanulást hajtunk végre, nem sértve semmilyen kórházi vagy országspecifikus szabályozást. Mivel nem visszük fel az adatot a felhőbe, minden marad a kórházi infrastruktúrán belül, az ott elvégzendő részleges tanuláshoz készítünk egy platformot, amelyről a kutatók, orvosok lehívhatják az előállított, betanított modelleket. Szoftvercsapatként nemcsak a tudományos értelmezésekért, a mesterséges intelligencia tanulási algoritmusok megírásáért vagyunk felelősök, hanem a szoftver architektúrájáért, a kitelepítésért, a diplomáciai és kontrolling részért, a vezérlésért, azaz mindenért, ami elosztott alkalmazást jelent. Ebben a folyamatban kiválóan tudtuk alkalmazni az iparból hozott, komplexitást megértő korábbi tapasztalatunkat. Itt ugyanis nem egy egyszerű mobilapplikációról van szó, elosztott, sokrétű architektúráról beszélünk, ami a tudományos alapot az orvosi programozói nyelvekkel ötvözi.

– Miben áll az a megszerzendő plusztudás, ami a későbbiekben jelentős léptékű anyagi nyereséget is képes lesz generálni?

– Olyan lehetőség ez egy kis cég számára, amelyből később hasznosítható szellemi tulajdon is keletkezik – miközben kifizetik az emberek kutatási idejét –, annak birtokában lehetőség nyílik akár cégalapításra, új termék létrehozására, konkrét piacra lépési segítségről is beszélhetünk. A tudásplusz szinte azonnal átültethető akár privát üzleti projektekbe is, az egész olyan szakmai előnnyel kecsegtet, amelynek megszerzését kis cég aligha tud megfinanszírozni.

– Milyen új lehetőségeket villantott fel az első projektben való részvétel?

– A helytállásunk alapján két további projektbe hívtak meg. Az egyik egy 24 millió eurós csomag, a másik egy kilencmilliós projekt. Amolyan hógolyóeffektusnak is nevezhetjük, ami velünk történt, hiszen a további konzorciumoknak az első partner ajánlott be bennünket, a folytatásnak már semmi közvetlen köze nem volt az eredeti kapcsolati tőkénkhez. Az egyik pályázat 2022 szeptemberében indult az orvosi bioinformatika területén, és a gyógyszerek újrafelhasználásával foglalkozik. A projekt azt „ígéri”, hogy nem új gyógyszereket kellene feltalálni, hanem a meglévők alkalmazási területét kell kutatni és bővíteni. Egy teljesen új gyógyszer engedélyezési folyamata ugyanis sokkal nehezebb, költségesebb és bürokratikusabb. Az ezt célzó kutatásokat magába foglaló, úgynevezett hostoló platform fejlesztése a feladatunk. Hétéves projektről van szó 28 partner részvételével. Az első uniós elbíráláson túljutó harmadik pályázat egy orvosi képalkotással kapcsolatos kutatás, amelyben főleg vizualizációs algoritmusok szoftverének kialakítása a tét. A projekt az adattisztítás felgyorsítását ígéri, hiszen rengeteg idő megy el azzal, hogy a különböző helyeken kezelt páciensek vizsgálati adatairól rendszerint különböző formátumban születnek orvosi jelentések. A kutatás eredménye felszabadítja az adminisztratív személyzet adattisztítással és -értelmezéssel eltöltött idejének több mint felét azzal, hogy automatizált szövegértelmezési, tisztítási algoritmusok futnak. Tulajdonképpen egy virtuális asszisztenst fogunk gyártani.

 

Névjegy

* Sepsiszentgyörgyön született 1979. szeptember 19-én.

* a Kolozsvári Műszaki Egyetemen szerzett komputermérnöki diplomát

* a Gnome Design nevű szoftvercég tulajdonosa és igazgatója

* a székelyföldi IT Cluster Plus elnöke volt 2021-ig.

* két gyermek apja.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink