Az infláció decemberben 24,5 százalék volt, az emelkedést jelentős mértékben az üzemanyag-ársapka decemberi kivezetése okozta – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a monetáris tanács idei első kamatdöntő ülése után, miután a testület változatlanul 13 százalékon tartotta az alapkamatot. A szakember szerint a dezinflációs hatások a következő hónapokban felerősödnek. Az élelmiszerpiacon a tavaszi hónapokban körvonalazódik a fordulat. Ez döntően külső hatások eredménye lesz, de a szűkülő belső kereslet is egyre jobban megjelenik az árakban. Az alelnök jelezte: az MNB üdvözöli, hogy a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálódik az élelmiszerárak alakulásáról, hozzátéve, hogy az MNB szorosan együttműködik a hivatallal. A monetáris tanács továbbra is türelmes megközelítésre törekszik a kamatpolitikában. Tovább szigorítanak a likviditás szűkítése érdekében azzal, hogy a kötelező tartalékrátát 5 százalékról 10 százalékra emeli az MNB, amit április elsejével vezetnek, de 10 százalék felett a rugalmasságot is meghagyák a bankoknak. Továbbra is alapvető cél, hogy a monetáris transzmisszió minél hatékonyabban működjön.
A január-februári időszakban kiemelt szerepe lesz a havi átárazásoknak
Fotó: Földi D. Attila / VG
Dezinflációs hatások jönnek
Az infláció decemberben 24,5 százalék volt, de a havi átárazások szintje továbbra is magas, ugyanakkor a januári-februári időszakban kiemelt szerepe lesz a havi átárazásoknak. Emlékeztetett, hogy januárban érvényesül majd az üzemanyag ársapka kivezetése, ettől függetlenül egyre inkább a dezinflációs hatások fognak érvényesülni. Virág Barnabás szerint arról is döntöttek, hogy az MNB a következő hónapokban is biztosítja az energiaimporthoz szükséges devizalikviditási igényt. A jegybank a piaci stabilitás érdekében továbbra is alkalmazza az egynapos betéti gyorstendereket, a tendereken változatlanul 18 százalék marad a kamat. Technikai recesszió az, amit megfigyelhetünk a magyar gazdaságban – mondta, hozzátéve, hogy ezzel együtt az éves növekedés pozitív tartományban maradhat. A munkaerőpiac továbbra is feszes marad Virág Barnabás szerint. A kiskereskedelmi forgalom viszont szűkül, ami az átárazási döntésekre egyre nagyobb hatással lesz, ezt jelzik a várakozások. A jegybanki alelnök arról is szólt, hogy túl van a mélyponton a folyó fizetési mérleg egyenlege, annak ellenére, hogy novemberben a vártnál rosszabb lett a mérleg, de szerkezetében látható a javulás. Az áruforgalom oldalán a novemberi adatban megjelenhettek egyedi hatások, amelyek a nagy kapacitásnövelő hazai beruházásokhoz kapcsolódnak. A kötelező tartalékráta tovább emelkedik, ez 10 százalék lesz áprilistól. Ezzel a likviditás egy részének lekötését szeretné elérni az MNB, mert mintegy 10 ezer milliárd forint likviditás van a pénzügyi rendszerben. Emellett rendszeres diszkontkötvény aukciókat fognak végrehajtani.
Ár-bér spirál a gazdaságban?
Virág Barnabás jelezte: az árbér spirált és az ár-profit spirált vizsgálni kell, az MNB számításai szerint több olyan ágazat van, ahol az elmúlt évben a költségeket meghaladó áremelkedések zajlottak, ami hozzájárult az infláció gyors emelkedéséhez. Az árbér-spirál kapcsán óvatosságra intett, szerinte két hatás érvényesül az árak és a bérek viszonylatában. Azok a munkavállalók, akik alacsonyabb bérkategóriában találhatóak, nagyobb eséllyel váltanak munkát, ami a bérindex magasabb növekedést jelez, ugyanakkor a bérek emelését csak olyan vállalkozás engedheti meg magának, amely képes a magasabb bért kifizetni. Az alelnök szerint ez egy minőségi változásra utal szerinte, de a feszes munkaerőpiac is a bérnövekedést generálja.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint az egyre erőteljesebb bázishatások miatt az idei év elejétől fordulhat az infláció, amelyre az energiaárak közelmúltbeli meredek csökkenése akár lefelé mutató kockázatot is jelenthet. Az alapkamat csökkentésére 2023 év közepétől számít, ami az infláció mérséklődésének gyorsulásával nagyobb mértékű is lehet az utolsó negyedévében, így2023. év végére 9 százalékra csökkenhet az alapkamat. A határidős kamatlábak az effektív kamat meredek csökkentését árazva egy hónap múlva 15,20 százalék, három hónap múlva 13,70 százalék, hat hónap múlva 12 százalék, azt követően tovább mérséklődő kamatszintet mutat, így egy év múlva 8,5-9 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre a várakozásukkal összhangban. Az Equilor elemzői szerint A következő hónapokban 25 százalék felett tetőzhet az infláció Magyarországon, várakozásuk alapjánaz éves átlagos drágulás 18 százalékos lehet.
Borítókép: Szendi Péter Vas Népe
