A bizottságban elmondott beszédében a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi elnöke erős kritikákat fogalmazott meg a mostani gazdaságpolitikáról. Ennek apropóján írt kritikát a mostani jegybankról, a jelenlegi monetáris politikáról Surányi, amelyre Virág Barnabás reagált. Az MNB alelnöke először Surányi azon állítását kritizálta, amely szerint az infláció már 2020 elején megugrott volna Magyarországon. Időről időre előkerülő állítás, hogy az infláció már jóval korábban elszabadult, amire példaként a 2020. januári 4,7 százalékos hazai pénzromlásra szokás hivatkozni. Nincs olyan monetáris politikával foglalkozó szakember a világon, aki egyhavi adat alapján ítélné meg bármely központi bank teljesítményét – jegyezte meg Virág Barnabás. Hozzátette: a 2017. januárja és 2020. decembere között lévő 48 hónapból 44 alkalommal a hazai infláció a 3 százalékos cél körüli toleranciasávban mozgott, az időszak átlagos inflációja pedig éppen 3 százalék volt. Az áremelkedés üteme az eltelt hónapok felében a cél alatt, míg másik felében a cél felett volt. Így az az állítás, hogy Magyarországon az infláció elszabadulása már 2017-ben megkezdődött, egyszerűen nem állja meg a helyét – emelte ki Virág Barnabás. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a két számjegyű kamatkörnyezetben minden aktuális előrejelzés szerint a hazai infláció 2023 végére jó eséllyel ismét egy számjegyű tartományba kerül.
Surányi György sokadszorra kritizálja a jegybank aranyvásárlásait is, aminek keretében a jegybank 2018–2021 között két lépésben 3,1 tonnáról 94,5 tonnára növelte az aranytartalékát. A kritika itt sem állja ki a valóság próbáját. Az elmúlt években az arany nemzetközi tartalékokon belüli szerepe globálisan erősödött. Csak a régiót nézve a lengyel jegybank 2018–2019-ben 125 tonna aranyat vásárolt.Matolcsy György elnöki beszéde alaptézisében rögzítette, hogy Magyarországnak tennie kell azért, hogy a sikeres 2010-es évtized után a 2020-as évtizedet is megnyerhesse. Ehhez az is kell, hogy a lakossági megtakarításokat kölcsönösen előnyös módon bevonják a gazdaság finanszírozásába, ahogy ez már a lakossági állampapírok révén az államadósság finanszírozásában az elmúlt évtizedben egyszer már megtörtént – jelezte Virág Barnabás. A jegybank alelnöke a lakossági megtakarításokkal kapcsolatban rámutatott: a lakosság tulajdonában lévő készpénznek csak egy kisebb részéhez kapcsolódik tényleges gazdasági szerep. A készpénz nagyobb része (becslések szerint mintegy 80 százaléka, vagyis több mint 5 ezer milliárd forint) vagyontartási célokat szolgál. Vagyis nemcsak nincs állandó mozgásban, hanem kifejezetten mozdulatlanul fekszik a párnacihákban, miközben a lakosságnak is elemi érdeke lenne, hogy a magas inflációs közegben ennek a pénznek megfelelőbb megtakarítási formát találjanak.
Fotó: Magyar Nemzet
