Míg az uniós baromfiágazat szereplői szigorú élelmiszer-biztonsági, állategészségügyi és állatjóléti szabályok betartása mellett termelnek, addig az ukrán gazdákra nem vonatkoznak az EU előírásai – mutat rá közös közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Baromfi Termék Tanács.
Ellenőrizetlenül áramlik az Európai Unióba az ukrán baromfihús és tojás – írja a Világgazdaság. Az Európai Bizottság jelenlegi, az ukrán importra vonatkozó vámot és kvótát érintő intézkedései azt eredményezték, hogy az ukrán beszállítás nagyot nőtt az elmúlt hónapokban. A liberalizáció előtt érvényben lévő uniós kvóta évi 90 ezer tonnára korlátozta az Ukrajnából származó baromfihúsimportot. A vámok és a kvóta eltörlése óta azonban ennek többszöröse érkezett a háború sújtotta országból a közösségbe.
Az uniós statisztika szerint 2022 júniusa, vagyis a liberalizáció kezdete óta eltelt egy évben az EU több mint 218 ezer tonna baromfihúst importált Ukrajnából. Ez erős hatással volt a csirkemellfilé árára az EU-ban, veszélybe sodorva az EU teljes baromfihúspiacát.
A tojás esetében még ennél is hajmeresztőbbek a számok: 2022-ben négyszeres mennyiségű étkezési tojás érkezett Ukrajnából 2021-hez viszonyítva, 2023 márciusában pedig közel 100 millió ukrán étkezési tojást importált az unió. Ez azt jelenti, hogy csak idén márciusban majdnem annyi ukrán tojás érkezett a közös EU-s piacra, mint a 2021-es év egészében. Az import növekedése ráadásul az utóbbi hónapokban sem veszített erejéből, az idei első fél évben 204 százalékkal több tojást importáltunk Ukrajnából, mint egy évvel korábban.
Az egyre erősödő importnyomás erősen beszűkítette a magyarországi és az európai termelők piacát, úgy, hogy a termékek nem teljesítik az uniós élelmiszer-biztonsági, állatjóléti és környezetvédelmi előírásokat.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Baromfi Termék Tanács álláspontja szerint a háború sem indokolhatja, hogy az EU olyan politikai kedvezményt biztosítson Ukrajna számára, amely megengedi, hogy az Unió előírásainak és követelményrendszeszének nem megfelelő termékek juthassanak be a közösségbe. Az intézkedéssel ráadásul nem az ukrán népet, hanem néhány oligarchát támogat az EU.
Mindazon jogszabályoknak, amelyek az unió termelőire nézve kötelezők, minden EU-ba érkező importtermék esetében is kötelezőnek és ellenőrzöttnek kellene lenniük.
Ez nemcsak a tisztességes és egyenlő verseny, hanem az élelmiszer-biztonság szempontjából és a fogyasztói érdekek miatt is elvárható. Nem megengedhető, hogy az európai normákat be nem tartó élelmiszerek tönkretegyék az európai termelést!
– szögezte le a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
A baromfiágazat stratégiai fontosságú mind gazdasági, mind élelmezési szempontból. Az EU élelmiszerrendszerében az ágazat becslések szerint 38 milliárd euró termelési értékkel és évi 2 milliárd eurót meghaladó exporttal büszkélkedhet, amely több mint 370 ezer embernek biztosít munkát és megélhetést. Európa-szerte 25 ezer családi gazdaságban nevelnek magas színvonalon csirkét, pulykát és kacsát. Az ő érdekükben is fontos, hogy az Európai Bizottság a gabona esetében bevezetett importkorlátozást mielőbb kiterjessze a baromfihúsra és a tojásra is.
Ha nem sikerül a következő mezőgazdasági években kivezetni az ukrán termékeket a belső piacról, akkor tartósan és érdemben fog átalakulni az uniós szántóföldi növénytermesztés és a baromfiszektor szerkezete. Ezzel gyorsan, de számunkra fájdalmasan elhárul a mezőgazdasági akadálya Ukrajna uniós integrációjának.
A politikai következményeit a határ menti országok fogják elszenvedni, a gazdasági előnyöket pedig azok a beruházók élvezik majd, akik már most figyelik az ukrán befektetési lehetőségeket.
A hazai baromfiszektorra nézve is fájdalmas következményei lehetnek az ukrán termékek térnyerésének. Ez a „bőrbe bújtatott takarmány” iszonyatos károkat okoz az európai, így a hazai termelésnek is. A hazai baromfitartók még a múlt évben magas áron megvásárolt takarmányt etetik, a magas termelési költségeket pedig az európai túlkínálat miatt nem tudják az átadói árakban érvényesíteni.
Az ágazat teljesítménye dinamikusan nőtt ez elmúlt évtizedben, és a hazai szükségletet 30-40 százalékkal meghaladó belső ellátáson túl az agrárium egyik kiemelkedő exportteljesítményű ágazatának tekinthető. A baromfi-termékpálya több tízezer családnak nyújt megélhetést Magyarországon.
Borítókép: Getty Images
