A zöldségtermesztés helyzetét meglehetősen borúsan látó cégvezető szerint a háztáji jellegű kistermelés egyre kevésbé életképes – részben a már említett mennyiségi korlátok miatt – részben pedig azért, mert a kistermelők nem képesek annyit invesztálni a vállalkozásba, amennyire szükség lenne. Leginkább az öntözés hiánya illetve, annak rossz hatékonysága, alacsony technológiai színvonala a gond. – Izraelben a sivatagban is képesek burgonyát előállítani. Vagyis, már rendelkezésre állnak azok a technológiák, amikkel a tartós szárazság ellenére lehetséges a megfelelő szintű termelés. Csepegtetve locsolnak, és akkor amikor a növénynek arra szüksége van. Ám ezek a technológiák egyelőre nem, vagy legfeljebb csak elszórva vannak jelen a Homokhátságon: ők már tényleg képesek fából vaskarikát csinálni, mi sajnos, még nem. Nálunk még mindig nem ritka a hatékonytalan, meglehetősen pazarló vízfelhasználást jelentő Tisza 2 vízágyú használata, ami sajnálatos. Természetesen, azt sem lehet elvitatni, hogy egyáltalán a vízhez való hozzáféréssel is gond van. Egyértlműen szükség lenne a Tisza duzzasztásával elérhető öntözővízre, illetve arra a hűtővízre, amit a Duna PaksII. miatt szükségessé váló fejlesztések nyomán kaphatna a Homokhátság. Ebben az esetben esély lenne arra, hogy újra jelentős volumenű zöldséget és gyümölcsöt állítsanak elő a Homokhátság termelői. Ellenkező esetben a absurdum még attól is tartani lehet, hogy ezen a hagyományosan Magyarország zöldséges kertjének számító Homokhátságon megszűnik a zöldségtermesztés – fejtette ki Acsay Lajos.
Jelenleg nem reális az export
Ez annál is inkább elgondolkodtató, mert pár évtizede még jelentős zöldség- gyümölcs exportőr volt Magyarország. – Ma már messzire vagyunk attól, hogy külföldi értékesítésben gondolkodjunk. Van ugyan, egy-két olyan vállalkozás paprikában, paradicsomban, ami képes erre de általánosságban azt lehet mondani, hogy a múlt rendszer hagyományos értékesítési területnek számító keleti piacokon a helytállás nem releváns, mert nem vagyunk képesek olyan volument produkálni, amire ott vevő lenne. Sajnos, ez igaz az olyan hungarikumnak számító termény esetében is, mint amilyen a makói vöröshagyma. Az itteni hagyományos fajtákat már alig termesztik, kiszorították őket a nagyobb hozamú holland, francia és spanyol fajták – fejtette ki Acsay lajos.
A Vitaricum Kft. évtizedek óta foglalkozik zöldség-gyümölcs nagykereskedelemmel. A fő profil a zöldség: kelkáposzta, fejes káposzta, vörös káposzta, karalábé, karfiol, uborkafélékből a kígyóuborka, fürtös uborka, kovászolni való uborka, gyökérfélék, petrezselyemgyökér, sárgarépa, zeller, hagyma félékből vöröshagyma, lilahagyma, fokhagyma szerepelnek a palettán. Gyümölcsből sokkal szűkebb spektrumot fognak fel: sárgadinnye, szilva, eper, őszibarack, és nektarin szerepel a kínálatban. Csongrád-Csanád mellett Békásből is Bács-Kiskun megyéből is vásárolnak fel árut, amelyet boltokban értékesítenek. Központi telephelyünk Zákányszéken van, rendelkeznek egy telephellyel a szegedi nagybani piacon, és van egy bérelt raktáruk Veszprémben. Néhány nagy zöldségtermesztő társaságtól eltekintve kistermelőktől vásárolnak fel – amint azt Acsay Lajos mondja – sokszor érzelmi alapon. Az „érezlemi alap” természetesen, nem azt jelenti, hogy nem megfelelő árut vesznek át kistermelő partnereinktől, hanem azt, hogy ezek a partnerek nem, vagy nem mindig tudnak megfelelő időben annyi árut szállítani, amire a nagykereskedőnek igény lenne. – Veszprém megyében például, 70 boltba szállítunk, ami azt jelenti, hogy jelentős volumenű áruval kell kiszolgálnunk nap mint nap az alacsony ár mellett magas minőséget elváró vevőket. Ehhez pedig, olyan termelő háttér kell, akik ezt tudják. Így sajnos, hiába kötődünk a nagyon kicsikhez is az évtizedes korrekt kapcsolatból adódóan, néhánynak sajnos, már el kellett engedni a kezét – mondja.
Szép az, ami karcsú
A vezetése alatt álló cég – nem kisrészt a felvásárolható áru megtalálásának, időben történő beszerzésének nehézségei miatt – pár évvel ezelőtt átalakította szervezeti struktúráját. – Volt olyan időszak, amikor 42 bejelentett munkatársunk volt. Ebből azonban, nem fegyelmezettebb és hatékonyabb munkavégzés következett, hanem éppen az ellenkezője. Ezért néhány év jelentősen csökkentettük a létszámot, és végrehajtottunk egy szervezetfejlesztést is. Megértettük a munkatársakkal, hogyan épül az ő munkájukra a kollégáiké, és fordítva, megértettük, hogyan hat az egész szervezetre az, ha egyetlen ember hibázik. „Karcsúbbak” lettünk, ma már velem, a feleségemmel a húgommal, és azzal a kipróbált vezető kollégával együtt, aki a telephelyeket viszi – mindössze tízenöten vagyunk. A dolog működik, bevételeink, eredményünk nemcsak hogy szinten maradt, de némiképp emelkedett is. Igaz, mivel a beszerzés ma már kizárólag az én feladatom, nem igen van olyan, hogy ne dolgozzak: éjjel-nappal klimpírozom a gépet, akkor is a fülemen lóg a telefon, ha éppen Kékestetőre kirándulunk– mondja.
Miből lesz a hozzáadott érték
Acsay Lajos szerint a kereskedelem nem csak az adok-veszekből áll, amellett, hogy fel kell tudni mérni a szükséges mennyiséget, az árazás az, amin áll vagy bukik a dolog. – Nem is tudom, melyik igényel több odafigyelést és tapasztalatot. Az igény megvan, és mivel azonos vevőkörrel dolgozunk, ha piacon akarunk maradni, nem nagyon lehet azt mondani, hogy ez a zöldség, vagy az a gyümölcs éppen nincsen. Az áru beszerzése az elején említett nehézségek miatt nem mindig egyszerű, de azért az esetek 99 százalékában sikerrel járok. Azt szoktam mondani, ez a tudás, a beszerzési piacnak ez az ismerete az én hozzáadott értékem a vállalkozásban – mondja.
Egyetlen dolog esik kívül ezen a hatékony és fegyelmezett rendszeren, ez pedig, a szállítás. – Megéri bérautókkal szállítani, legalább is eddig megérte, mert ebben is egy régi kipróbált partnerrel dolgozunk együtt, akitől elég este megrendelni a fuvart ahhoz, hogy reggelre ott legyen a szükséges mennyiségű szállítójármű, ahol éppen lennie kell. Ez nagyon fontos, mert kényesek vagyunk arra, hogy a megrendelt áru frissen kerüljön a boltokba, ami azt jelenti, hogy 24-72 órán belül ott kell lennie a polcokon. Az persze, kérdés, hogyan fog hatni a szállításra az üzemanyagok árának piacivá válása, kérdés, hogyan fog ez jelentkezni a kis-, és nagykereskedelmi árakban.
Dombi Margit
