Versenyhátrányt jelent a kötelező oltás?

Hírek Figyelo.hu
Visszaüthet a kötelező oltás az eleve munkaerőhiánnyal küzdő kiskereskedelemben: aki elrendeli, az szakképzett dolgozókról mond le a konkurencia javára. Kezdődnek a bértárgyalások is, de ma már a jó munkakörülmények legalább olyan fontosak, mint a bér.

A kötelező oltás versenyhátrányt okozna, ezért a kereskedelemben nem várható az elrendelése – mondta a VG-nek Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. Mint kifejtette, ő maga és a KASZ is oltáspárti, ennek azonban továbbra is önkéntes alapon kell működnie. Példaként felhozta, ha egy áruházlánc egyedüli piaci szereplőként kötelezővé tenné a vakcina beadatását, azzal csak mélyítené a munkaerőhiányt, hiszen a meglévő állománya egy részétől kénytelen lenne megválni, ezeket a munkavállalókat pedig már másnap tárt karokkal várná egy konkurens bolthálózat. Tehát kontraproduktív lehet egy ilyen döntés.

Régiós bontásban nagy a szórás,

Karsai Zoltán ismer olyan üzleteket a keleti országrészben, ahol legfeljebb az alkalmazottak 20-30 százaléka vette fel az oltást, míg a Nyugat-Dunántúlon a dolgozók 90 százalék feletti átoltottsága sem ritka. Összességében azonban a kiskereskedelmi egységek is hozzák a 60 százalék körüli országos átlagot. A KASZ első embere a járványhelyzet miatt számol azzal, hogy belátható időn belül ismét kötelező lesz a maszkviselés a boltokban, az idősek vásárlási idősávjának újbóli kijelölése helyett viszont logikusabb lenne az alapterülethez kötött létszámkorlátozás visszahozása, ha szükség lesz rá. A szakember arra számít, hogy

az év végéhez közeledve többen óvatosságból inkább kerülik a tömeget, így az élelmiszer-kereskedelemben is felfuthat az online csatorna.

Vannak olyan áruházláncok, ahol már zajlanak az egyeztetések a jövő évi béremelések mértékéről, de a hivatalos bértárgyalások csak december 8-án kezdődnek

– bocsátotta előre Karsai Zoltán. Alapvetés, hogy a garantált bérminimumhoz képest plusz 20-30 ezer forint számít versenyképes belépő bérnek, és ez 280-290 ezer forintos bruttó kezdő keresetet feltételez. Csakhogy ma már legalább olyan fontosak a jó munkakörülmények, mint a fizetési papír, vagyis nem mindenáron megy át a dolgozó plusz 20 ezer forintért a versenytárshoz, ha ott sokkal nagyobb a pörgés, több műszakot kell vállalni, esetleg vasárnap is az esti órákig kell rendelkezésre állni. A KASZ elnöke hozzátette, azoknál az áruházláncoknál, amelyek márciustól februárig tartó üzleti évet írnak, a jövő év elején ülhetnek tárgyalóasztalhoz.

November 15-ig el kell dőlnie annak is, hogy szenteste hazamehetnek-e délben a kereskedelmi dolgozók, hiszen legkésőbb 20-án elkészül a decemberi beosztás az áruházakban

– jelezte Karsai Zoltán. Ha a módosítás megtörténik, december 24-én délután kettő helyett tizenkét órakor zárnak a boltok. A szakszervezet ennek érdekében jogszabályváltozást is elképzelhetőnek tart. Az Ágazati Párbeszéd Bizottság (ÁPB) mindenesetre kialakítja a maga álláspontját, amely egyúttal ajánlás a szektor szereplőinek.

Az október 11-én megalakult bizottságnak érdekképviseleti oldalról a KASZ mellett tagja a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete, a szakmai testületek közül pedig az Országos Kereskedelmi Szövetség, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége, valamint a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége. Az ÁPB ajánlásától függetlenül van olyan üzletlánc, amely máris önként jelezte dolgozóinak: szenteste és szilveszter napján is rövidít két-két órával, azaz december 24-én délben, 31-én pedig délután négykor lehúzza a rolót.

Jön az oltási akcióhét

(Borítókép: Kisalföld /Huszár Gábor)

További híreink