Már ma megkezdődik a 2023-as költségvetési törvényjavaslat tárgyalása, az előterjesztés zárószavazására pedig holnap kerül sor.
A kormány egyébként nemrég nyújtotta be a 2023-as központi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz az úgynevezett fejezeti köteteket. Ez tartalmazza az államháztartás mérlegét a 2022-2025-ös évekre vonatkozóan, konkrétan a főbb kiadási és bevételi számokat részletezve. A dokumentumból kiolvasható, hogy a kormány tartósan számol a Rezsivédelmi Alap fenntartásával és az ebből fakadó költségekkel. Ide tartozik, hogy a másik új alap a haderőfejlesztési pénzeket gyűjti egy csomagba. Mindkét tétel több száz milliárdos lesz a kiadási oldalon.
Ami a makrogazdasági pályát illeti, hangsúlyos elem a következő évekre nézve, hogy a kormány erőteljesen mérsékli a központi költségvetés hiányát. A javaslatból kiderül, hogy a jövőre tervezet 3,5 százalékos GDP-arányos deficitcél után 2024-ben 2,5 százalékos, 2025-ben 1,5 százalékos, 2026-ban pedig 1 százalékos deficittel számol. Az éves gazdasági teljesítmény vonatkozásában 2022-ben 68 ezer milliárd forintot ér el a bruttó hazai termék (GDP), ez az érték 2026 végére pedig 87 ezer milliárd forint fölé nőhet. A kormány jelentős bevételt remél idén és jövőre is az extraprofit különadókból: 2022-ben mintegy 800, 2023-ban pedig 1000 milliárd forintos pluszt.
Ismeretes, hogy a kormány jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy létrejöjjön a megállapodás az Európai Bizottsággal az uniós pénzek ügyében. A 2023-as költségvetési törvényjavaslatba az európai uniós pénzek – a helyreállítási alap mellett a közösségi büdzsé forrásai – is belettek tervezve.
Fotó: Varga József Zoltán
