A Központi Statisztikai Hivatal kedd reggel közölt adatai szerint Magyarország bruttó hazai terméke 2023 harmadik negyedévében a nyers adatok szerint 0,4, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,9 százalékkal nőtt. Ezzel tehát véget ért a technikai recesszió Magyarországon, (a fogalom azt jelöli, amikor negyedéves összevetésben legalább két egymást követő időszakban csökken a GDP).
A Világgazdaság által előzőleg megkérdezett elemzők éves alapon stagnálást, negyedéves bázison pedig 1,2 százalékos növekedést vártak. A csökkenést a mezőgazdaság jó teljesítménye mérsékelte, a szolgáltatások hozzáadott értékének mérséklődését részben ellensúlyozta a humánegészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ág jelentős növekedése.
A mostani harmadik negyedéves adattal a GDP idén 1,2 százalékos mínuszban van. Bár a kormány először 1,5 százalékos növekedésre számított, ezt már a második negyedéves adatok után elengedte. Először Orbán Viktor beszélt plusz nullás növekedésről, majd nemrégiben Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is inkább 0 és 1 százalék közötti recesszió esélyét latolgatta, ami egyébként összhangban van a Világgazdaság által megkérdezett elemzők 0,4 százalékos GDP-csökkenést váró előrejelzésével.
Mindennek pedig már csak a jövő évi minimálbér-tárgyalások miatt is komoly jelentősége van. A munkaadók, köztük főként a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége ugyanis feltételül szabta, hogy ha idén recesszióba csúszunk éves szinten is, akkor nem írja alá azt a bérmegállapodást, ami jövőre a minimálbér esetében 15 százalékos, a garantált bérminimum esetén 10 százalékos emelést tartalmaz.
Borítókép: Huszár Márk Heves Megyei Hírlap
