Sokat torzított az európai gazdaság összképén az elmúlt években az Európai Központi Bank (EKB) programja, sok tagállam nem volt rákényszerítve, hogy reformokat hajtson végre – hangzott el az M1 Szemtő szembe című műsorában.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a programot leginkább éppen a reformok szükségessége és a válság pénzügyi kezelésének óhaja hívta létre, ennek folyományaként több százmilliárd euró értékben nem csak állam-, hanem vállalati és jelzálogpapírokat is vásárolt a piacokról. Mint ismertette, a program egyik fő vívmánya az volt, hogy leszorította az állampapírok kamatait.
Olaszország esetében ez 1-2 százalék volt, eszközvásárlási program nélkül ez akár 6 százalék is lehetett volna. Az már más kérdés, hogy politikai válságok miatt a program lényegét tekintve alig javított az olasz gazdaságon, így a nagy kérdés az, hogy most miként fog alakulni az olasz gazdaság az EKB eszközvásárlása után – vagy akár a spanyol vagy a portugál gazdaság.
Regős Gábor, a Századvég közgazdásza utóbbi gondolatmenethez csatlakozva kijelentette, nem hiszi, hogy a program befejezése odavágna a déli országok gazdaságainak, ugyanis az eddig belepumpált euróbilliók bennmaradnak a gazdaságban, csak újabb eurómilliárdokat nem tesz bele az EKB.
Egy felvetésre a közgazdász úgy fogalmazott: Görögország számára valószínűleg még a nyáron megszavazzák a n+15-ik mentőcsomagot, tehát náluk lényegében nem fog változni a helyzet, míg az olasz gazdaság számára egy globális kereskedelmi háború esetén lehet nagyobb a kitettség, és ezáltal a gazdaságra nehezedő problémák.
Németh Dávid az olasz gazdaság kockázatainál kitért a belpolitikai bizonytalanságra is, kiemelve, hogy a két kormánykoalíció pártjai másképp képzelik el az olasz költségvetési hiány kezelését.
Az Európai Központi Bank épülete Frankfurtban
Nem csak megoldást hoz a sok pénz
Hozzátette: a sok pénz inflációt növelt sok országban, ezáltal számukra már nem jó ez a laza monetáris politika, amit az EKB folytatott, így logikusnak tűnik a program befejezése, ami egyébként nincs összefüggésben azzal, hogy több uniós ország „mini valutalapot” akar létrehozni.
Német Dávid véleménye szerint a déli országokban rengeteg olyan strukturális probléma van, amit az országok és kormányaik nem tudtak megoldani, erre volt egy válasz az EKB programja, a probléma az, hogy egyre többen nyújtózkodnak, de egyre kevesebb pénz van, hiszen a továbbiakban az Egyesült Királyság nem fog befizetni a közös költségvetésbe.
A közös európai pénzügyi alapokkal kapcsolatban megjegyezte, annak is van létjogosultsága, hogy közös pénz helyett nemzeti devizák is léteznek, hiszen így egy ország el tud térni az őt hátrányosan érintő EKB-irányvonaltól, és az eurózóna jövőjével kapcsolatban is sok még a kérdőjel.
Kohéziós alapok: objektív feltételek
Többet fizetne be Magyarország a közös kasszába, cserébe kevesebbet kapna vissza egy tervezet szerint, ez a többi közép-európai országnál is hasonló, ezért is hatalmas a tervezet elutasítottsága – hangzott el a műsorban.
Regős Gábor szerint elsősorban az uniós pénzek lecsökkentése az igazi probléma, nem az, hogy többet kell befizetni, hiszen a több befizetés azt jelenti, hogy nőtt a magyar gazdaság. Hozzátette: a németek és az osztrákok éppen a nagyobb befizetés miatt tiltakoznak. Hogy végül mi lesz, azt egy bonyolult alkudozás fogja eldönteni.
Németh Dávid szerint objektív feltételeket kell támasztani az uniós kifizetésekkel kapcsolatban, nem pedig szubjektívakat – utalt a közelmúlt uniós megállapításaira Magyarországgal kapcsolatban. Szerinte az uniós intézményeknek nem szubjektív alapon kell eldönteniük, hogy ki felel meg, ki nem felel meg a kohéziós pénzek kifizetésének, csak objektív feltételeknek tud megfelelni egy ország.
