Ugyan mi probléma lehet abból, ha egy KKV egy nagy nemzetközi konferencián is értekezik a friss fejlesztéseiről? Bizonyára semmi – gondolták az egyik nevük elhallgatását kérő budapesti székhelyű vállalkozásnál. Bő egy év telt el mire szembesültek a tévedésükkel. Amikor a rendezvény után szabadalmaztatni akarták az eredményeiket az újdonság-vizsgálatnál fennakadtak a rostán. Kiderült, hogy a tudományos területen elég ha egy rendezvény-füzet egyetlen mondatában szerepel a felfedezés leírása és a védetése máris lehetetlenné válhat.
A saját fejlesztések jogi védelme sajnos egy olyan banánhéj, amin a legtöbb kis cég könnyen elcsúszik. A legtöbb esetben a gondok gyökere, hogy a vezetés már az első lépéssel, a levédetéssel se foglalkozik. Ma már fel lehet kérni szakértőket is hogy vizsgálják meg, van-e a cégnél értékes oltalomra érdemes technológia. A KKV-k vezetői azonban szívesebben hagyatkoznak saját megérzéseikre, amik többnyire azt súgják, hogy az ilyesmivel fölösleges foglalkozni. Nem csak magyar problémáról van szó. Egy felmérésből kiderült, hogy az európai KKV-knak pusztán a 9 százaléka rendelkezik szabadalommal, védjeggyel vagy formatervezésiminta-oltalommal (a nagy vállalatok körében ez a mutató 40 százalékon áll).
Pedig ideális helyzetben a szabadalmaztatásra már azelőtt készülni kéne, hogy a cégnél akár egyetlen forradalmi ötlet is születne. Ugyanis az alkalmazottak találmányainál a kizárólagos hasznosítási jogok csak akkor illetik meg a céget, ha a felfedezések kidolgozása közvetlenül fakadt azokból a feladatokból, amik szerepeltek a dolgozók munkaköri leírásában. Úgyhogy ha egy fémmegmunkáló üzemben az egyik munkavezető kitalál egy új a korábbiaknál hatékonyabb technológiai eljárást, anélkül hogy erre lett volna megbízása, a cégvezetés máris törheti a fejét az egyezkedésen. Épp ezért érdemes a hasonló esetekre előre felkészülni –akár már a munkaszerződések szövegezésénél-, különösen ha egy kutató cégről van szó.
De ha rendben lefolyt a védetés akkor se lehet nyugodtan hátra dőlni. Ezután még mindig számolni kell az üzleti kémkedéssel. Ennek a szónak a hallatán persze sokak előtt a látványos krimi filmek kellékei derengenek fel: a munkahelyiségekben elhelyezett poloskák, lehallgatott telefonok, feltört online adatbázisok. A téma szakértői így például Hedieh Nasheri szerint erre valóban vannak példák, de a valóság a legtöbbször sokkal unalmasabb. A féltve őrzött információkat alkalmazottak vagy a beszállítók szokták meglovasítani, néha úgy hogy ezzel még csak nem is sértik meg a cég szabályzatát. Itt pedig rá is kanyarodunk a találmányokat körbebástyázó jogi védelem Achilles-sarkára: a magyar törvények csak azokra a know-how elemekre nézve adnak jogi védelmet, amelyek biztosítására a vállalkozás az elvárható körültekintéssel járt el. Ahol nem írattak alá titoktartási nyilatkozatot az alkalmazottakkal, ott utólag már hiába próbálják számon kérni a fecsegő dolgozókat.
Aki épp mérlegeli a szabadalmi eljárás beindítását annak érdemes szem előtt tartania: Európában azok a kis- és középvállalkozások, akiknek van levédetett találmányuk, 32 százalékkal nagyobb egy főre eső bevételt generálnak, mint a többi cég.
