Az elmúlt évtizedekben térségünk eredményei elmaradtak Nyugat-Európához képest. Az Oeconomus elemzése arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen gazdasági és demográfiai okokra vezethetőek vissza a különbségek.
A vasfüggöny a nyugat- és közép-kelet-európai futball között
Az élsport általában terepe az államok és hatalmi pólusok közötti nemzetközi versengésnek, aminek egyik leglátványosabb küzdelme éppen a labdarúgásban zajlik. Számos tanulmány foglalkozik a nyugat- és kelet-közép-európai labdarúgás közötti különbséggel. Az egyes országok által megnyert Európa- és világbajnoki címek, a különböző nemzeti bajnokságok közötti különbség, valamint a legrangosabb tornák helyszínei esetében Nyugat-Európa-felé billen a mérleg nyelve.
Több kutató felhívja arra is a figyelmet, hogy a korábbi keleti blokk országai a nemzetközi labdarúgótornák történetének hajnalán jó pozícióban voltak, és számos sikert értek el. Számon tartják azt is, hogy a világháborúk után a magyar edzők szétszóródtak a világban, és rendkívüli sikereket értek el külföldön. Emellett a szakértők felhívják arra is a figyelmet, hogy a közép- és kelet-európai focisták között szép számmal akadnak ma is olyanok, akik a legjobb csapatokban játszanak, függetlenül attól, hogy a nemzeti válogatottak kevésbé eredményesek a nemzetközi tornákon.
Nem csak a földrajzi helyzet számít
Az Economist 2018-as elemzése három meghatározó tényezőt emel ki, amelyek megalapozhatják az egyes országok labdarúgásban nyújtott teljesítményét: a gazdagsági erő, a lakosság száma és a labdarúgás iránti érdeklődés. E faktorok az országok nemzetközi teljesítményének közel felét magyarázzák. A PricewaterhouseCoopers (PWC) elemzése alapján további meghatározó tényezők lehetnek az ország labdarúgóinak, és az első osztályú mérkőzésekre kilátogatók száma.
Az utóbbi faktor arra utal, hogy a nézőközönség száma a minőség mércéje lehet.
Emellett számít az eredmények szempontjából, hogy adott ország rendezője-e az eseménynek – ez az ún. házigazdahatás, ami például az olimpiák esetében is érvényesül. Végül, de nem utolsósorban a győzelemre a legnagyobb statisztikai esélye egy európai vagy egy latin-amerikai országnak van.
Kiderült, számít-e a népességszám
A legkisebb népességgel rendelkező ország a jelenleg 3,5 milliós Uruguay volt, amely megnyerte a világbajnokságot. Az eset a szabályerősítő kivételnek számít, a 200 millió főt meghaladó lakosságú Brazílián kívül, hozzávetőlegesen 45 és 80 millió fős népességgel rendelkező országok közül kerültek ki a világbajnokok. Emellett a többszörös Európa-bajnokságok is a legnépesebb európai országok sorába tartoznak:
- Spanyolország,
- Németország,
- Olaszország
- és Franciaország.
A kisebb országok győzelmei az Eb-k esetben is inkább kivételeket jelentettek: Csehszlovákia, Portugália, Hollandia, Dánia és Görögország egy-egy bajnoki címével.
Gazdaságilag erősnek kell lenni
Egy korábbi, 2014-es kutatás, amely az egy főre jutó GDP mellett több fejlettségi mutatót is vizsgált, és arra a következtetésre jutott, hogy a FIFA-rangsor és a nagy tornákon aratott győzelmek a fejlettség mérőfokának tekinthető.
A fentieken túl érdemes látni, hogy a gazdasági mutatók közül az ország összteljesítménye lehet összefüggésben az elért eredményekkel. Így például a legsikeresebb nemzet a labdarúgó-világbajnokságokon Brazília, a 8. legnagyobb gazdaság, amiben a népesség száma is közrejátszik (200 milliós lakosság).
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: Manu Fernández
