Vásárlásainkon is érződik már az infláció – a Figyelő hétindítója

Hírek M. Orbán András
A héten több adattal is jelentkezik a KSH. A kiskereskedelmi forgalom stagnálhatott, kevesebb vagy rosszabb minőségű élelmiszert vásárolunk. Az aszály is kedvezőtlenül hatott az inflációra, uniós szinten is stagnálhatott a kiskereskedelem.

Hétfőn a kereskedelmi szálláshelyek szeptemberi adatait közli a Központi Statisztikai Hivatal. Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője a figyelo.hu megkeresésére elmondta, augusztusban a vendégéjszakák száma 3,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, amelyen belül a belföldi vendégéjszakák 17 százalékos csökkenést, a külföldi vendégéjszakák pedig 60 százalékos emelkedést mutattak. Ez tehát a nemzetközi turizmus újraéledését jelenti a koronavírus után – mutatott rá – a magyarok elkezdtek külföldön nyaralni, a külföldiek pedig Magyarországra jönni. Szeptemberben, az augusztusihoz hasonlóan, a vendégéjszakák száma kismértékben növekedhetett, amelyet azonban a következő hónapokban a makrogazdasági környezet kedvezőtlenebbé válása visszavethet.

Kedden a szeptemberi ipari termelés és a kiskereskedelem adatait közli a hivatal. Augusztusban az ipari termelés az alacsony bázisidőszaki adat miatt kiemelkedően, 14,4 százalékkal nőtt, miközben havi alapon stagnált, azaz teljesítményét nem rántották vissza a kedvezőtlen gazdasági környezet és az elszabaduló energiaárak. Az éves alapú bővülés szeptemberben is jelentős lehetett, megközelíthette a tíz százalékot. Idén a tavaly tapasztaltnál kisebb problémát jelent az ellátási láncok szakadozása és az alkatrészhiány, cserébe az elszabaduló energiaárak és a visszaeső kereslet okoznak nehézséget – bár ez utóbbi a magyar adatokon augusztusban még nem látszott, szemben például a német rendelésállománnyal, ahol az új rendelések volumene szeptemberben már több mint tíz százalékkal visszaesett – mutatott rá Regős Gábor.

A kiskereskedelmi forgalomról azt mondta, a nyolcadik hónapban még kedvezően alakult a volumene, 2,4 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál, azonban például a magas inflációjú élelmiszerek esetében már látszik a visszaesés, forgalmuk reálértéken 2,4 százalékkal csökkent. Mivel az élelmiszerek árnövekedése szeptemberben is folytatódott, ezért ezek fogyasztásában továbbra is a mérséklődés lehetett a jellemző, ami nem azt jelenti, hogy kevesebbet vásárolunk, hanem azt, hogy jobban keressük az akciókat, esetleg megvesszük a rosszabb minőségű, de olcsóbb terméket – mutatott rá a szakértő. A szeptemberi keresletet visszavethette szerinte az is, hogy ekkor kellett az átlagosnál többet fogyasztóknak először kifizetni a magasabb rezsiszámlát, így a kiskereskedelmi forgalom összességében stagnálhatott.

Szerdán az októberi inflációs adatokat, illetve a szeptemberi külkereskedelmi adatokat jelenteti meg a KSH. Szeptemberben az infláció 20,1 százalékra emelkedett, amely októberben tovább gyorsulhatott, mivel ekkor még nagyobb mértékben jelentkezhettek az idei aszályos időjárás hatásai, a rekordgyenge forintárfolyam, illetve az új gázév nyomán megnövekvő vállalati költségek – sorolta Regős Gábor. Ezzel szemben a magas bázisidőszaki adat visszább foghatta a pénzromlás ütemét. Összességében az infláció októberben 21,2 százalékra gyorsulhatott, míg a havi pénzromlás 1,9 százalék lehetett, így idén 14,3, jövőre pedig 15,3 százalékos pénzromlásra számítunk – mutatott rá.

Augusztusban az export volumene 18, míg az importé 14 százalékkal bővült éves alapon, ami a járműgyártás bázisidőszaki alacsony teljesítményének tudható be. Az euróban kifejezett értékek ennél is nagyobb, 37, illetve 43 százalékos növekedést mutattak, ami a cserearány jelentős romlását jelzi az energiaárak elszabadulása miatt. Szeptemberben a volumen az előző havinál – a bázishatások miatt – kisebb mértékben, de továbbra is érdemben bővülhetett, miközben a magas energiaárak következtében a cserearány továbbra is kedvezőtlenül alakulhatott – ismertette a külkereskedelmi mérlegre vonatkozó várakozásokat a szakértő.

A Pénzügyminisztérium szerdán teszi közzé gyorsjelentését az októberi költségvetési adatokról. Az előző hónapokban a bevételek kedvezően alakultak, ám az év első felében a kiadások elszállása jelentős hiányt idézett elő. Szeptemberben ugyanakkor sikerült 181 milliárd forintos többletet elérni, miközben az első kilenchavi deficit 2692 milliárd forint volt. A kiadások zárolása miatt nem lenne meglepő, ha a költségvetés októberben is többlettel zárna.

Az Eurostat adatai közül a kedden megjelenő szeptemberi kiskereskedelmi adatokat emelte ki Regős Gábor. Augusztusban a kiskereskedelmi forgalom az eurózónában 0,3 százalékkal csökkent havi alapon, miközben az Európai Unió egészében 0,2 százalék volt a mérséklődés. Éves alapon a két területen a visszaesés rendre kettő, illetve 1,3 százalékot tett ki. A csökkenést a reálbérek mérséklődése okozta, amelyet egyrészt az infláció növekedése eredményezett, másrészt az, hogy a legtöbb uniós országban az év elején nem voltak érdemi béremelések. Különösen is kedvezőtlen a helyzet Csehországban, ahol a reálbérek visszaesése miatt 7,6 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene. Összességében szeptemberben az augusztusihoz hasonló, kismértékű mérséklődés jellemezhette a kiskereskedelmet az Európai Unióban.

Fotó: Nógrád Megyei Hírlap

Ezek is érdekelhetnek

További híreink