Varga Mihály előadása elején kiemelte: a tavalyi magas energiaárak okozta sebek gyógyulnak. A pandémiát megelőzően a magyar gazdaság kirobbanó formában volt, a Covid miatti lezárások azonban ennek látványosan keresztbe tettek. Az orosz-ukrán háború tavalyi kitörése az energiaárak növelésével csak nehezítette a helyzetet, az egyensúlyi mutatók elérése azonban még mindig nem történt meg.
A folyó fizetési mérleg ugyanakkor dinamikusan javul, jelenleg már pluszban jár, ennek okán egyre múlik a hitelminősítők által egyik legnagyobb félelemnek tartott túlzott deficitveszély. A jó játékosnak szerencséje is van – tette hozzá Varga Mihály kiemelve:
a hazai mutatók javuló alakulásában az energiaárak csökkenésének is nagy szerepe van.
Van amiben a pénzügyminisztérium, a jegybank és még Gyurcsány Ferenc is egyetért: az inflációt csökkenteni kell. A múltra vonatkozóan nem is volt teljes egyetértés ezekben a kérdésekben, a jövőre tekintő kilátások már egyre inkább egy vonalban vannak – emelte ki a pénzügyminiszter.
A munkaerőpiac továbbra is feszes, a munkanélküliség nem ugrott meg, a 3-4 százalék közti tartományban ingadozik, a reálbérek szeptembertől pedig már növekedésnek indulhatnak. A külkereskedelmi egyenleg akár rekordot is dönthet az idén, amennyiben a német gazdaság helyzetének alakulása nem szól bele túlzottan.
Varga Mihály kiemelte: az elmúlt évek során kiderült, hogy ugyan fontosak az európai befektetések, a keleti tőke is hasznosulni tud hazánkban.
A hiány alakulásról elmondta: a háború és a nehéz globális gazdasági helyzet meglökte a deficit alakulását, ennek mértéke azonban folyamatosan csökken, hiszen ez az egész hazai gazdaság számára kulcsfontosságú. A cél továbbra is változatlan, az idén tartani a 3,9 százalékos célt, a kormány pedig vizsgálja, hogy ez milyen eszközökkel lehet elérhető.
A cikk teljes terjedelemben a Világgazdaság oldalán olvasható
