Varga Mihány szerint tény, hogy Magyarország több jogcímen is jogosult uniós forrásokra. „A kifizetéseket utóbb plusz feltételekhez, úgynevezett mérföldkövekhez kötötték, mi maradéktalanul teljesítettük a többletelvárásokat is. Sokáig mégsem történt semmi. A folyamat az utóbbi hetekben felgyorsult, így január 17-éig 520 milliárd forint megérkezett az eddig visszatartott forrásokból. Most azon dolgozunk, hogy a még blokkolt források kifizetése is megtörténjen” – mondta a lapnak. Tavaly egyébként mindent egybeszámítva 2200 milliárd forint uniós forrás jött, idén legalább 2 ezer milliárdra számítanak.
A kifizetés felgyorsulásában Varga szerint a legfontosabb szempont az volt, hogy a magyar gazdaság az egyébként jog szerint járó uniós források nélkül is működött. Sőt, többről volt szó egyszerű működésről. A magyar költségvetés az elmúlt négy évben olyan stabilitást mutatott, amelyet kevés országé – fogalmazott a pénzügyminiszter.
A pénzügyminiszter arról is beszélt, hogy mára domináns elemmé vált a magyar családok vagyonában az állampapír. Ennek pedig az lehet a fő oka, hogy az állampapírok kiemelkedő hozamot ígérnek, mégpedig adómentesen és az elképzelhető legerősebb biztosítékkal, az állam garanciájával. Ezek a feltételek láthatóan vonzók is:
2010-ben csupán az államadósság 3 százalékát finanszírozta a magyar lakosság, manapság ez az arány 21 százalék.
Fontosnak nevezte azt is, hogy az adósság további több mint ötven százalékát hazai intézményi befektetők – vagyis itteni, bármilyen tulajdonú – bankok, más piaci szereplők tartják a kezükben. A tisztán külföldi résztvevők aránya napjainkra harminc százalék alá szorult.
A Pénzügyminisztérium szerint idén 5,2 százalék lehet az éves infláció, ez a szint ugyanakkor még nem nevezhető alacsonynak, ráadásul veszélyeket is hordoz magában. Innen ugyanis akár egy kisebb világpiaci vagy más megingás is kellemetlen magasságba lökheti a magyar inflációt. Ezért kell tovább dolgoznunk – mondta a vg.hu-nak Varga Mihály.