A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa nem változtatott az alapkamaton, amely 0,90 százalék maradt – közölte a jegybank.
A közelmúltban a jegybank nem szokványos eszközökkel kívánta finomhangolni a monetáris politikát, amelyek közül az egyik legfontosabb eszköze a 3 hónapos betétállomány szűkítése azon célból, hogy a kereskedelmi bankok a jegybank eszközeinek igénybe vétele helyett a reálgazdaságot finanszírozzák, ill. állampapírokat vásároljanak. Ennek hatására a bankközi kamatlábak, ill. a rövid lejáratú referenciahozamok történelmi mélypontra süllyedtek, így a kiemelten fontos, számos hiteltermék árazásának alapjául szolgáló 3 hónapos bubor kamatláb már 0,15%-ra csökkent.
Az MNB Monetáris Tanácsa a júniusi ülésén 300 milliárd forintban korlátozta a három hónapos betét 2017. harmadik negyedév végén fennálló állományát. Noha a jegybank legutóbbi előrejelzése szerint a jövő év második felétől tartósan elérhető a 3%-os inflációs cél, mégis kiemelte, hogy amennyiben az infláció tartósan elmarad a céltól, a Monetáris Tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával.
A Takarékban reagálásában ez olvasható: a monetáris kondíciók szigorítására így a jövő év második feléig nem számítunk, akkor is először a nem-konvencionális eszközök visszavonására kerülhet sor, majd azt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése, amely azonban 2019 végéig változatlan maradhat.
A tartósan laza hazai monetáris kondíciókat a nemzetközi környezet is támogathatja, mivel az inflációs nyomás hiányában és a vártnál lassabb növekedés miatt az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed lassabb ütemben folytathatja a kamatemeléseket, míg idén decemberig folytatódik az EKB havi 60 milliárd euró összegű eszközvásárlási programja, ami jövőre feltehetően csak fokozatosan kerül kivezetésre, míg kamatemelésre a jövő év végéig nem lehet számítani. Ezalatt pedig a hazai kockázati felárak is tovább szűkülhetnek.
