Idén különösen érdekesnek ígérkezik a választás, hiszen a felmérések szerint már most megvan a befutó. A jelenleg is regnáló elnöknek a felmérések szerint támogatottsága bőven 50 százalék felett van. A három legynagyobb közvéleménykutató cég mind 58 és 63 százalék között méri támogatottságát. Legközelebb hozzá Pekka Haavisto, meleg, zöldpárti jelölt áll, de ő is 10-13 százalék körül. De, mint tudjuk a politikában nincs olyan, hogy előre lefutott. Rögtön a legutúbbi elnökválasztás is ezt bizonyítja, ugyanis mindenki meglepetésére, nem jutott be szociáldemokrata jelölt a második fordulóba. Ez azt jelentette, hogy 30 év után nem szociáldemokrata elnöke lesz Finnországnak.
Maga az elnökválasztás eléggé hajaz a franciáknál alkalmazottra. Közvetlenül szavaznak a választópolgárok a jelöltekre, és ha az első körben senki se szerzi meg a szavaztok több mint felét (50% + 1 szavazatot), akkor kiírják a második fordulót. Utóbbi február 11-én esedékes.
Vasárnap 8 jelöltre lehet szavazni, a legesélyesebb Niinistö, a jelenlegi államfő. Fontos kiemelni, hogy ezúttal függetlenként indul, nem a konzervatívokat és liberálisokat tömörítő Nemzeti Koalíciós Párt jelöltjeként. Utána jóval lemaradva, de még így is bőven a többi jelölt előtt , Pekka Haavisto, zöld párti jelölt, aki legutóbbi ellenfele volt Niinistö-nek. A többi jelölt Laura Huhtasaari, szélső jobboldali populista, Paavo Väyrynen, veterán politikus, negyedjére vág neki az elnökválasztásnak, Matti Vanhanen, volt kormányfő, Merja Kyllönen, szocialista, Tuula Haatainen, szociáldemokrata és Nils Torvalds, a Svéd Emberek Párt jelöltje. Utóbbiaknak támogatottsága alig mérhető, a legutóbbi felmérések alapján is 3-7 százalék közé tehető.
A migráció és terrorveszély kiemelt téma lett a választások kapcsán. Kettő ügyet lehet elkülöníteni ezzel kapcsolatban. Az egyik az EU-s kvóta ötlet, melynek inkább támogatói vannak, míg a másik a terrorizmussal kapcsolatos harc, a közbiztonság kérdésköre. Előbbivel kapcsolatban a kvóta alapján Finnország 750 migráns befogadására kötelezett. Ezzel kapcsolatban nagyjából három tábor alakult ki. Azok akik abszolút támogatják, hogy még több migránst fogadjon be az ország, ide tartozik Haavisto. Mint legerősebb kihívó, egyik fő kampányfogása ez. Azok akik szerint jó a közös tehervállalás, de más utat is kéne keresni és nem feltétlen akarnak több migránst, ezt a tábort vezeti a jelenlegi államfő. Támogatottságának egyik fő forrása ez. Illetve azok, akik teljesen elítélik a jelenlegi rendszert és nem szeretnék, ha az országuk bevándorlók martaléka lenne. A terrorizmus problematikája már a finn jogalkotás körében is megjelent. Itt az egyik legégetőbb kérdés, hogy bővíteni kell-e a finn hatóságok átvilágítási jogkörét a köz érdekében. A két esélyes mellett sorakoztak fel a jelöltek. Niinistö lát benne relevanciát és inkább támogatja, míg Haavisto inkább ellenzi.
Az Európai Unió az utolsó meghatározó témakör a választások kapcsán. Az euroszkeptikus csoportok soha nem látott támogatottságnak örvendenek az országban és ezt néhány jelölt próbálja is meglovagolni. Paavo Väyrynen a finn nemzeti valutához való visszatéréssel is kampányol, de nála akadnak radikálisabbak is. Az igencsak populista nézeteket való Laura Huhtasaari tavaly februárban már az EU összeomlását jósolta, illetve nem látja értelmét a tolerancia értékként való használatának. Megkérdezték a jelölteket arról is, hogy visszaállítanák-e a határ ellenőrzést az EU-n belül. Huhtasaari és Väyrynen támogatnák is. Még Niinistö és lát benne potenciált az országa védelmében. Mindneki más határozottan elutasította ezt az ötletet.
