Vagyonpolitikai nagyüzem volt karácsonykor

Hírek Helmeczi Zoltán
Önkormányzatok, egyházak és szeretetszolgálatok a fő kedvezményezettjei azoknak a vagyongazdálkodási törvénymódosításoknak, amelyeket tavalyi utolsó ülésén fogadott el az Országgyűlés a kormány javaslatára. A jogszabályok nyomán az állam megannyi ingatlanját adta át ingyen, jellemzően közfeladat-ellátási, népességmegtartási célokra.

Az egyik legnagyobb volumenű vagyonjuttatás a 2019 februárjában indult, legkülönfélébb kistelepülési beruházásokat támogató Magyar falu programhoz kapcsolódik. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter indítványára született parlamenti döntéssel, a hosszú távú településfejlesztési programok megvalósítása érdekében, január elsejével ingyen önkormányzati tulajdonba kerültek azok az állami ingatlanok – a hozzájuk tartozó ingóságokkal –, amelyeket a kormány erre a célra kijelölt.

Falvak

A Magyar Közlönyben karácsony előtt jelent meg az a határozat, amely tartalmazta

a helyhatóságoknak adományozott, összesen 1,9 milliárd forint nyilvántartási értékű ingatlanok listáját.

A mind a tizenkilenc megyét lefedő lajstromba több mint ezerhatszáz tétel került be. Adódik persze a kérdés, hogy az önkormányzatok mire használják majd ezt a rengeteg házat, telket. Az elfogadott törvényjavaslat indoklásában olvasható kormányzati válasz szerint a térítésmentes vagyonátadás mint „új eszköz” célja a Magyar falu program által támogatott, ötezer lelkes vagy az alatti lakosságszámú települések népességének megőrzése, annak folyamatos növelése, valamint a helyi fejlesztések elősegítése. A hasznosításra vonatkozó más szűkítő feltételt nem írt elő a jogszabály, de ebből a magyarázatból is következtetni lehet arra, hogy milyen lehetőségek előtt állnak e helységek, hiszen szó lehet akár bérlakások, akár közösségi házak, akár oktatási, illetve szociális intézmények kialakításáról. Sőt, a közelmúltból is ismertek olyan példák, amikor kisebb községek azzal csábítottak letelepedésre sokgyermekes családokat, hogy ingyen kínáltak nekik otthont a faluban, megmentve ezzel például a helyi iskola működését. Az önkormányzatoknak most arra is joguk van, hogy értékesítsék a nekik átadott ingatlanokat, de fontos kikötés, hogy az ebből származó bevételt csak ugyanilyen célokra használhatják fel.

Szeretetszolgálatok

A Magyar falu programmal egy időben útjára indított, Felzárkózó települések elnevezésű program ugyancsak haszonélvezője volt a decemberben megszavazott törvénynek. Az ország háromszáz legnehezebb sorsú településének helyzetbe hozását célul tűző akció lebonyolítója, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat hatvanhét ingatlant kapott az államtól.

Ezek többsége Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyében fekszik.

Jól mutatja e térségek hendikepjét, hogy az átadott vagyon együttes értéke összesen 49,3 millió forint, ami Budapest belvárosában a jelenlegi árakon egy körülbelül ötven négyzetméteres lakás ellenértékével egyenlő. A karitatív szervezet a most támogatott programja során e háromszáz településen közösségfejlesztést végez, gyermekházat vagy tanodát működtet. Ugyanakkor a fő cél a megkapott ingatlanokkal a megfelelő életkörülmények biztosítása a mélyszegénységben élők számára.

Szintén a máltaiakat, valamint a Magyar Református Szeretetszolgálatot érintő módosítás, hogy az új esztendő első napjával az általuk létrehozott MR Közösségi Lakásalap Nonprofit Kft.-hez kerültek a Nemzeti eszközkezelő (NET) programban megmaradt, üresen álló ingatlanok is, amelyeket eddig a Maradványvagyon-hasznosító Zrt. kezelt. A kabinet szerint e lakásállomány további lehetőséget adhat a gyakran kilátástalan helyzetben lévő családok lakhatási problémáinak a megoldására.

Az már nyáron eldőlt, hogy a nonprofit kft. veszi át a NET programos ügyfeleket és lakásaikat. Az eszközkezelő segítségével 2012 után nehéz helyzetbe került adósok tízezrei menekültek meg a kilakoltatástól, és maradhattak bérlőként az otthonukban. „Nyolc év után a program lezárásáról döntött a kormány, a lakóknak pedig kedvezményes visszavásárlási lehetőséget kínáltak, amivel 22 800 bérlő élt, több mint négyezer esetben viszont továbbra is megmaradt a bérleti viszony” – idézte fel a honlapján a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, hozzátéve, hogy a szóban forgó 4620 ingatlan ezerkétszáz településen található. Beszédes adatként említik, hogy a házak, lakások átlagos értéke alig hárommillió forint, nagy részük pedig felújítandó. Az átlagos bérleti díj tízezer forint. Hangsúlyozták, hogy a cél nem a fizetési kötelezettségek kikényszerítése, hanem az érintettek fizetőképességének a megőrzése – mentorálással, kríziskezeléssel, mobilitással, az elérhető támogatások felhasználásával és folyamatos szociális kíséréssel kiegészítve.

Egyházak

A fent említetteken túl az állam egyházak és hozzájuk kötődő civil szervezetek javára is lemondott több ingatlanjáról.

Az egyik legismertebb ezek közül az egykori Rendőrtiszti Főiskola – mostani nevén Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara – épülete a XII. kerületben. Az intézmény lobogóját a Farkasvölgyi úton – a Pestre költözés miatt – 2017-ben vonták le, azóta kihasználatlanul áll a komplexum. A Dunamelléki Református Egyházkerület, valamint a győri és a tihanyi bencések ugyanakkor közös kérelemmel fordultak a kormányhoz, kérve az ingatlan birtokukba adását. A területen közös beruházásként felsőoktatási keresztény diákotthont kívánnak létrehozni. Az állam rábólintott a kezdeményezésükre, és elidegenítési tilalom, valamint hasznosítási kötelezettség fenntartása mellett rendelkezésükre bocsátotta a kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonkörbe tartozó tulajdonát.

A további vagyonjuttatások között található az a még épülőfélben lévő biatorbágyi iskolaépület, amely a befejeztét követően az Ökumenikus Segélyszervezet az Oktatásért Alapítványé lesz. A Pest megyei városban a kabinet, az önkormányzat és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet együttműködésében jön létre a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium. A kormány tervei szerint az invesztícióval az egész magyar szakképzés számára modellértékű, a gazdasági szereplőkkel szorosan kooperáló intézmény születik meg.

Gyarapodik a Tiszántúli Református Egyházkerület vagyona – egy berekfürdői üdülővel –, valamint a Don Bosco Szalézi Társaságé is, mégpedig az újpesti Kornis Klára gyermekotthon épületével. Az utóbbi fenntartója, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság az intézmény kiköltözéséig térítésmentesen használhatja az ingatlant.

A cikk a Figyelő hetilap január 6-án megjelent számában került publikálásra.

(Borítókép: MTI / Szigetváry Zsolt)

További híreink